Ünnepség a 225 éves kölesdi református templom tiszteletére

Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei évben ünnepelhetjük a Kölesdi Református Templom fennállásának 225. évfordulóját. A Kölesdi Református Egyházközség Presbitériuma úgy döntött, hogy e jeles alkalmat 2013. szeptember 7. napján méltó ünnepséggel teszi emlékezetessé.
Esemény időpontja: 2013.09.07
2013-09-07

Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei évben ünnepelhetjük a Kölesdi Református Templom fennállásának 225. évfordulóját.
A Kölesdi Református Egyházközség Presbitériuma úgy döntött, hogy e jeles alkalmat 2013. szeptember 7. napján méltó ünnepséggel teszi emlékezetessé.

A református gyülekezet aktív része már hetekkel korábban elkezdte az aktív készülődést, és meleg szívvel várta azt a napot, amikor a meghívásunkat elfogadva legalább másfélszáz ember ünnepelte a kölesdi református templomot.

A 15 órakor kezdődő hálaadó istentiszteleten Czeilingerné Jőrös Rozália lelkipásztor köszöntője után Rácz József esperes hirdetett igét. A templom történetét Baranyai József gyűjtése alapján Gurmainé Szalai Zsuzsanna ismertette. Diófási Dávid trombitajátékkal, a hittanos gyermekek (Kalmár Eszter, Simon Angéla, Baksai Boglárka, Baksai Bíborka, Sándor Dóra, Szabó Luca) és Majorné Bániczki Julianna szavalattal készültek.
A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Kórus nagy sikerű műsora zárta a templomi megemlékezést.

Folytatásul a kölesdi Művelődési Házban Berényi István polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd a kölesdi reformátusság múltját dr. Kiszler Gyuláné helytörténész méltatta.
Végül a jelenlévők a református egyházközség szeretetvendégségén vettek részt.

Ezúton mondunk köszönetet mindenkinek, aki adomány, sütemény, bor, ital vagy egyéb, illetve munkavégzéssel teljesített felajánlásával hozzájárult a rendezvény sikeréhez.

Az alkalom valóban az ünnephez méltó, felemelő hangulatú volt: a számos tartalmas, szívet melengető vagy tanulságos gondolaton, pillanaton, beszélgetésen túl minden résztvevő számára felejthetetlen élményt nyújtott, ahogyan az énektől és az imádságtól zengett a szinte megtelt kölesdi református templom.

Az ünnepségünkkel köszönetet mondtunk elődeinknek templomunkért és megőrzött hitünkért, ugyanakkor bizonyságot tettünk arról, hogy értékeinket megbecsüljük és a jövő nemzedéke számára is megóvjuk.

Kölesdi Református Egyházközség Presbitériuma


A kölesdi református templom alapkőletételének 225. évfordulóján

Az Árpádkori templomos-hely, Tolna megye egyik mezővárosa Kölesd, ugyanúgy elnéptelenedett a XVII. sz.végére, mint a hadak útjában települt falvak.
Pedig a Sár-vize mentén Simontornyától – Bátáig tartó mocsáron itt volt egyedül rév- és vámhely.

A Rákóczi-szabadságharcot lezáró békét még meg sem kötötték, (1711-ben ) új földesúr kapott katonai érdemeiért birtokot a mi vidékünkön is.
Gr. Claudius Florimundus Mercy de Argentau tábornok kedvezményekkel várta birtokára az új telepeseket.

A XVIII. sz elején kezdődő hatalmas belső vándormozgalomban döntő volt a jobbágynak adott szabad költözési jog, és a megreformált vallásoknak adott szabad vallásgyakorlat. Hamarosan új lakók érkeztek a szomszéd településekről. Többen Simontornyáról, de Pest megyéből Zsámbékról, Csősziből, Gömör megyéből is.

1720-tól Kölesden formális eclésiája volt már a luteránusoknak és kálvinistáknak egyaránt.
A református „eclesia ládájában” őrizték (1722-ben, 1728-ban és 1732-ben datált) a földesúr által kiadott contractuális leveleket, amelyek kedvezményeket, kötelességeket, egyezséget tartalmaztak mindkét részről, és rendezték a betelepülők viszonyait.

1787. április 23-án történt a református templom alapkőletétele, majd két év múltával, (a francia forradalom kezdetén) 1789-ben a felszentelése.

Mindezt lehetővé tette a Habs. Bir. új császárának, II. Józsefnek négy évvel korábban (1785-ben) kiadott Türelmi Rendelete.
Kilenc emberöltővel ezelőtt kaptak tehát lehetőséget a kölesdi reformátusok, hogy utcafrontra nyíló ajtóval, toronnyal büszkélkedő templomot építhessenek.

A templom késő barokk stílusú. Puritán, rusztikus belseje, fehérre meszelt, téglából épült szószékével meghatóan egyszerű és otthonos, műemlék jellegű épület.
Külső megjelenésében figyelmet érdemel arányos, szép tornya, amely a löszhordalékos dombra épített templomnak érzékelhető monumentalitást ad.

Az alacsony bejárat fölé helyezett sárga homokkőbe vésett felirat a templom létrejöttéről és Kölesd mezővárosi rangjáról tájékoztatja a belépőt.

1732-ben kapta vissza a település, a XV. sz. -ban már viselt oppidum rangját, vásártartási jogaival együtt.

(A templom bejárata feletti sárga homokkőből készült az az obeliszk is, amelyen köszönetet mondanak Kölesd elöljárói az új földesúrnak, a hőgyészi Apponyi családnak. Ők 1773-1883-között déli birtoktestük központjává tették Kölesdet. A birtokrész eladása után magukkal vitték az obeliszket, majd Lengyelben, a kastély parkjában helyezték el. A park látogatható.)

A gyülekeztet 16. lelkésze, a templomépítő Kőrösi János esperes, és az őt követő Ötvös János feljegyzéseiből tudjuk, hogy a település lélekszáma 1132 fő, ennek harmada evangélikus vallású.

A betelepülés első időszakában teljes telki birtokot kapott református jobbágy sokszor és sokat adakozott az „Isten Házáért”.
Rövid felsorolásból is érzékeljük ennek mértékét.
1807-ben új harangokat öntetnek (516 és 216 font súlyúak). Harangozó-házat építenek 1716-ban, 10 évvel korábban, mint első lelkészüket alkalmazták. 1716-tól folyamatosan „Oskola Mestereket" fizetett a gyülekezet.

Új tanítói lakást egy tanteremmel 1816-ban építenek.
A tornyot 1821-ben bádoggal fedik le először.
1846-ban toronyóra készül.
Elkészül a bástyafal a löszfal megtartására 1858-ban.
Új telket vesznek (új iskola építésére)1887-ben.
Elkészül az új felekezeti iskola 1900-ban.
1905-től két tanerővel folyik a tanítás 1948-ig az iskolák államosításáig.
A paróchiális házat kétszer építi fel a gyülekezet (Tűzeset miatt ment tönkre1758 körül első ízben, majd szintén tűz miatt 1852-54 között építenek új parochiát, már zsindely fedéssel.
Jelenleg is jó állapotú, Kölesd egyik legrégibb épülete.

Az orgona vásárlására 1918-ban tesznek kísérletet, de az I.világháború után az Osztrák Magyar Monarchia pénzrendszere is (korona) hamar összeomlott. Majd az új magyar pénzből, a pengőből vásároltak1930-ban orgonát, a pécsi Angster-cégtől.

Hitelt adhatunk ezek után, hogy „Vállalja a gyülekezet !”döntés gyakran elhangzott a 30 lelkész szolgálatát igénylő gyülekezetben 1720-tól, napjainkig.

Kölesd református lelkészei és tanítói maradandót alkottak a Gondviselés segítségével, örökségül hagyva az összefogás erejét, és azokat a szép ökoménikus hagyományokat, amelyekről az alapkőletétel ünnepén megemlékeztünk.

Írta: Dr Kiszler Gyuláné Farkas Éva tanár, helytörténész

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek