Szemelvények Medina község történelméből Konrád László előadásában


A Népfőiskola keretében 2014. február 3-án Konrád László tanár előadásában szülőfaluja, Medina történelméből szemléletes előadást tartott.

Esemény időpontja: 2014.02.03
2014-02-03

A Népfőiskola keretében 2014. február 3-án Konrád László tanár előadásában szülőfaluja, Medina történelméből szemléletes előadást tartott.

Személye a Kölesdiek előtt nem ismeretlen, hiszen 1988-ig majd két évtizedet itt tanított tanórán és tanórán kívül, lelkes szakkörvezetőként a fényképezés rejtelmeibe vezette tanítványait, miközben ő maga a falu eseményeiről rendszeresen tudósította a Népújságot.

Medináról szerkesztett könyve 2012-ben jelent meg, amelyből az előadás végén 10 példányt a hallgatók között kisorsolt.

Előadása során először a medinai, Medina környéki ásatások által előkerült leletek képeit mutatta.
Így került elénk az 5. évezredből származó cseréptöredék, a bronzkori edények, az i.e.3. századból a kelta nyíl és hajcsat, a Bikágyi hegyről származó római áldozó pap, de az avar kori kengyel és kancsó képe is.

Ez után következett az ember által létrehozott Kilátó hegy, a Halom története, amely a Mohács utáni török kort idézte, hiszen ezt a törökök hordták össze, szabályos kúp, melynek kerülete 167 lépés, tetejéről Kalocsáig, Fehérvárig és a Mecsekig lehetett ellátni jó idő esetén.

Érdekes volt a mai Medináról szóló rész, ahol a „főszeg” és „alszeg” megosztás a mai napig él, és ahol az „alszeg” részeiként a Szerbek, a Cigánysarok és a Kápolna negyed (grófi negyed) lakóiról, életmódjáról is hallottunk, majd Medina nevének, pecsétjének eredete, és a legújabb címer (tervezte Konrád László) jelentése következett.