Kettő Magyarország? Megjegyzések a magyar államalapítás kapcsán

2016. február 8-án Dr. Lénárd Tibor tartott előadást „Kettő Magyarország? Megjegyzések a magyar államalapítás kapcsán” címmel a kölesdi Népfőiskola 17. évfolyamán.
Esemény időpontja: 2016.02.08
2016-02-16

2016. február 8-án Dr. Lénárd Tibor tartott előadást „Kettő Magyarország? Megjegyzések a magyar államalapítás kapcsán” címmel a kölesdi Népfőiskola 17. évfolyamán.

Az előadó elöljáróban elmondta, hogy az őstörténet a történelemnek az a része, melyet a napi politika is átsző, majd arról esett szó, hogy mi az állam és mi a nép, mit jelent a történelemben, és a kettő azonos e.

A 9. 10. században a nép az a csapat, amelyek egy uralkodóhoz tartoznak, mindegy, hogy milyen nyelven beszélnek, milyen ősöktől származnak. Az idők folyamán ezek a csoportok kezdenek összeolvadni.
Az állam pedig egy elhatárolt terület, amelyen egy meghatározott embercsoport él, egy vezető hatalom irányítása alatt.

Térképeken láttuk, hogy a kilencedik században a magyarság már állami keretek között élt Etelközben kozár fennhatóságban, Álmos vezetése alatt nagyfejedelemségként működött.

VII. Konstantin, azaz Bíborbanszületett Konstantin császárnak a A birodalom kormányzásáról írt munkája a magyar őstörténet egyik legfontosabb forrása.
Bíborban született Konstantin pedig nyolc törzsről ír, mert a hét törzs mellett a kazároktól elszakadt karabokat is említi.

Konstantin könyve népünket türköknek nevezi, mert megjelenésük, fegyvereik, ruházatuk a korabeli törökökhöz hasonló.

A magyarság megszervezése Álmoshoz kötődik, aki Erdély határait már nem léphette át, halála után fia, Árpád vezeti a magyarokat.

A vérszerződés eseménye volt a kiindulópontja a magyar törzsek honfoglalásának, amely Álmos vezérré választásakor, a magyarok akkori szállásterületének megváltoztatásának időpontjában történt.

A törzsszövetség a 9. század közepén gyenge lábakon állt, a törzsek vezetői önálló módon működtek.

Láttuk az ősök családfáját, amelyhez sok kérdőjel kapcsolódik, hallottunk a főméltóságokról, (kende, gyula kurszán), a törzsek és nemzetségek helyéről a Kárpátmedencében, a karabokról, akik valószínű a palócság ősei, a Szent István utáni pogánylázadásokról, melyek mutatják, hogy a 10. század közepén a magyarság politikai és vallási tekintetben is széttöredezett képet mutatott.

Érdekes volt hallani, hogy 946-ban keleti püspökök érkeztek, hiszen a főurak nagy része már felvette a bizánci kereszténységet, 963-ban pedig a római pápa szentelt püspököket a pogányok számára.
A pogány elnevezés arra utal, hogy nem katolikus.

A Tiszától keletre volt jelen a keleti orientáció, így 972-ben már fenn állt a magyarság kettészakadásának esélye.

A magyar államalapítás befejezése Könyves Kálmán idejére tehető.
Egy keleti, nomád államból alakult át, és csak a véletlenek sorozata miatt tudott fennmaradni.

Köszönjük történelmi ismereteink bővítését!

.

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek