Előadás a kóser háztartásról

A Népfőiskola 2017. március 6-kai előadásán ismét László Boldizsárné Ágnes vendégei voltunk. Most a kóser háztartás rejtelmeibe vezetett bennünket.

2017. március 6-án ismét László Boldizsárné Ágnes vendégei voltunk.
Most a kóser háztartás rejtelmeibe vezetett bennünket.

A kivetítőről az előadó nagymamája, nagynénje és nagybácsija követte az előadó szavait, az asztalon a gyertyák értük égtek.

Ez egy olyan emlékezés, ami nem bánt senkit, mondta az előadó, miközben azt is elmondta, hogy az ő ereiben zsidó-székely-román vér keveredik.

A háború után már nem vezettek kóser háztartást, felhagytak a hagyományokkal.

Hallottunk azokról az ételekről, amelyek nem szerepeltek a tiltott listán.
Ilyenek a hasított patájú kérődzők, az uszonyos és pikkelyes halfajták, a szárnyasok közül a tyúk, pulyka, galamb, a zöldségfélék és gyümölcsök.

A konyhában is különös rend volt.
A tejes és zsíros edény más színű tartón kapott helyet, de a mosogatás szabályai is szigorúak voltak.
A terített asztalon más alátét került a tejes étel és a húsos tányér alá.
Hétköznapokon nem volt kétféle étel.

Számunkra érdekesnek tűnő fordulatokat is hallottunk.
Húsos étel után hat óra várakozás után lehetett tejes ételt enni, különben az étel tréflivé válik.
Tejes étel után lehet húsosat enni, de előtte fogat kell mosni.

Megismerkedtünk a kóser és tréfli szavak jelentésével.
A konyhán a hús legyen kóser.
Ezért a vágást a sakter végezte, kinek ügyesnek és tisztességesnek kellett lennie, ő járt vidékre is.
A kóser vágás rituális vágás volt, a négylábú és szárnyas állatnak minél előbb meg kellett halnia, az elkábítást nem engedélyezi.

A vér fogyasztása tilos volt, oly annyira, hogy a húst egy órán át áztatták, a húsáztató edényt másra nem használták. Ha a tojásban vérfoltot találtak, azt már nem fogyasztották.
Ezért aztán a 20. századi vérvádak érthetetlenek.

A terített asztal olyan, mint az áldozati oltár.
Áldás előtt a késeket leveszik, étkezés előtt kötelező a kézmosás, étkezés alatt nem mindenről szabad beszélni.

Hallottunk a tisztátalan ételekről, meg arról is, hogy minden népnek vannak étkezési szokásai.

Jót derültünk a zsidó vicceken, és meglepődtünk, hogy milyen sok zsidó, jiddis jövevényszót használunk mindennapi életünkben.
Mint amilyenek a pacák, séró, slepp, herót, jampec, kajla, kampec, meló, melák, hapsi, haver, macera, lébecol, smasszer, jubileum, sisere had, happol, hergel, smucig, kampec, rahedli, pajesz, lejmol, mázli, jatt, balhé, szajré, statisztika, kibic szavaink.

Szó esett az ünnepek szabályairól, az ünnepi asztalról, az anya által mondott áldásról, a sólet készítéséről, de a szombati imáról és a szombati áldásról is.

Érdekes világba csöppentünk, és gazdagodtunk az előadáson hallottakkal.

Előadás a kóser háztartásról

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink