Dr. Kiszler Gyuláné előadása Arany Jánosról


2017. december 3-án a Népfőiskola 19. évfolyamán Dr. Kiszler Gyuláné 19. előadását hallgattuk, most Arany János munkásságáról.


Esemény időpontja: 2017.12.04
2017-12-06

2017. december 3-án a Népfőiskola 19. évfolyamán Dr. Kiszler Gyuláné 19. előadását hallgattuk, most Arany János munkásságáról.

Az előadás aktualitását adta, hogy a költő születésének 200. évfordulójára emlékeztünk országszerte.

Elsőként a család történetén keresztül ismerkedtünk a magyar irodalom egyik legismertebb alakjával.

Szegény református családba született 1817. március 2-án.
Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek.

Igazi csodagyerek volt.
Apja a hamuban tanította meg írni, így már 6 éves korában tudott olvasni, tizennégy évesen, debreceni diákként segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit.

A szegényes családi háttér ellenére sokoldalú szellemi műveltségre tett szert.
Felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.

Hallottunk az Ercsey Juliannával kötött házasságáról, gyermekeiről.

Irodalmi pályafutása Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté a Toldi tette.
A legnagyobb magyar balladaköltő Petőfi barátja, aki Zoltán fia keresztapja.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó.
A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást.
Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást vállalt.

Juliska lányának halála megviselte, így született Juliska sírkövére című verse:

„’Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent vigaszunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk!”

Élete teljesen megváltozott, amikor Pestre költözött.
A Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Nagy munkabírását csak csodálni lehet.

Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.
Igen népszerű.

58-ban Ferenc József látogatására megírja a Walesi bárdokat,
67-ben a kiegyezés gondolatával nehezen barátkozott meg.

1882. október 15-én egy Petőfi szoboravatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el október 22-én, 65 éves korában.

És mit üzent nekünk - tette fel a kérdést és adta meg a választ előadónk, utalva az Egressy Gábornak című versre:

„Félre, kishitűek, félre! nem veszett el -
Élni fog nyelvében, élni művészettel,
Még soká e nemzet!
Föl, merész versenyre, kinek az istenség
Nyujtá dallamos ajk s honi hárfa kincsét!
Zengjen, aki zenghet. „

Az előadás betétje két vers volt.
Az egyik a Családi kör, melyet Dr. Kiszler Gyuláné, a másik a Walesi bárdok, melyet Dr. Kiszler Gyula előadásában hallottunk.