Hogyan (ne) olvassuk a híreket Dr. Kocsis Csaba előadása


2018. november 8-kán Dr. Kocsis Csaba hasznos információkkal látott el bennünket a „Hogyan (ne) olvassuk a híreket” című előadásában.


Esemény időpontja: 2018.11.05
2018-11-10

A Népfőiskola 20. évfolyamának első előadója Dr. Kocsis Csaba volt, aki 2014. november 10-kén a „Digitális személyiségünkről” címmel tartott előadásában a ránk leselkedő veszélyekről világosított fel bennünket.
Most 2018. november 8-kán ismét hasznos információkkal látott el bennünket a „Hogyan (ne) olvassuk a híreket” című előadásában.

A hétköznapi ember természetesen nézi a híradókat, olvassa a napilapokat, néha csodálkozunk, néha meglepődünk, de kinek higgyünk….

De mi számít hírnek?

A hír a médiában megjelenő tényeket, vagy eseményeket bemutató információ, ami sokakat érdekel.
Így ami újdonság, és nyomtatásra méltó.
A hír nem az, ami megtörtént, hanem ami éppen történik.
Aktuális, érzelmileg hat, szórakoztat, közérdekű, népszerű téma, vagy konfliktusok tár fel.

A hírek azonban sajnos nem mindig valós eseményeket tükröznek, mert a híradásokra a hatalmi ágak befolyásoló tényezőként hatnak.
A hírközlésben dolgozók konstrukciója sokféle befolyásnak és kötöttségnek van kitéve.
Befolyásoló tényezők a kormány, az igazságszolgáltatás, de a média is egy hatalmi ág.

A híradásokat a nézettség növelése miatt állítják össze, ezért aztán a bűnügyi témák nagy szerepet kapnak.

Kitől származnak a hírek?

Megtudtuk, hogy 190 hírügynökség 19 nyelven ontja a hírözönt.
A magyar hírügynökség az MTI.
Hírek származnak az újságíróktól, de tudnunk kell azt is, hogy bárki lehet újságíró.

A nemzeti olvasottságot vizsgálva kiderül, hogy a bizalomvesztés miatt az olvasók száma egyre csökken.

Napjainkban a hírek mindenhova eljutnak, ezzel kapcsolatban hallottunk a hírportálokról, amelyek általában 80-100 főt foglalkoztatnak (index, origó, 24. hu), és a hírportálok bevételeiről is.

Végül tudomásul kell vennünk, hogy sem a print (nyomtatott), sem az online sajtó nem képes a teljes körű tájékoztatásra.

Sajnos „Az igazság utáni korszakban” élünk, a hírnek látszó álhírek világában, ennek ellenére a fogyasztóknak mindössze 20%-a néz utána az igazságnak.

NE HAGYJUK FÉLREVEZETNI MAGUNKAT.


Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban