Vajdasági Magyar Folklórközpont kiállítása Kölesden


2019. június 7-kén a kölesdi falunap keretében vehettünk részt a Vajdasági Magyar hímzéskiállítás megnyitóján.


Esemény időpontja: 2019.06.07
2019-06-16

2019. június 7-kén a kölesdi falunap keretében vehettünk részt a Vajdasági Magyar hímzéskiállítás megnyitóján.

A kiállítást Komjáthy Tamásné rendezte és a megnyitón röviden szólt a Vajdasági Magyar Folklórközpont tevékenységéről.

Falkainé Jakab Éva dalcsokra után Burján István a Pécsi Néprajzi Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője, főmúzeológusa szólt.
35 éves volt, amikor 1993-ban családjával Pécsre érkeztek, a déli háború elől menekülve, barátaikat, rokonaikat otthagyva, menedékre leltek a befogadó városban.
Egyetemista korában Pécsett volt gyakorlaton Andrásfalvy Bertalan professzor szárnyai alatt.
Pécsre költözésük óta kétlaki életet él Burján István. Felesége szülei Laskón laknak, ezért a hétvégeket Horvátországban, a munkanapokat Pécsett töltik.

Beszélt a népi hímzés eredetéről, a főúúri hímzés népi hímzésre tett hatásáról, a népi hímzés szerepéről, és arról, hogy ezek az alkotások a családnak és nem eladásra készültek.

Ez után Raj Rozália, a Vajdasági Magyar Folklórközpont vezetője beszélt a szervezet feladatairól, munkájáról.
1995. szeptember 2.-án alakult meg, és még abban az évben bejegyezték a Vajdasági Magyar Folklórközpontot.

A szervezet alapszabályában olvasható, hogy elsősorban egy értékmentő és értékteremtő, szakmai érdekvédelmi szervezet, amely összefogja, segíti a magyar népi kultúra iránt érdeklődők tevékenységét egy magasabb szakmai szint elérése érdekében, elsősorban a népzene, néptánc és népi kismesterségek/tárgyalkotó népművészet területén.

Ezen kívül kapcsolatok teremtése által, híd kívánt lenni a hazai és határon túli rokonintézmények, a magyar és az államalkotó nemzet kulturális intézményei között.

Végül a népi kismesterségek elsajátítása által lehetőséget igyekszik teremteni a jövedelem kiegészítéshez, a megmaradás reményében.

A kiállított anyag az a hímzéskultúra , amit a Vajdaságban élők mint élő magyar örökséget ápolnak.

A Zönge népdalkör szereplése után gyönyörködtünk a fehérhímzéses terítőkben, a sárközi bíborvég és jegykendő minták ötletes felhasználásában és nem utolsó sorban a mesterien elkészített szőttesekben.

Köszönjük, hogy mindez Kölesden került bemutatásra.