A Kölesdi Felnőtt Honismereti Szakkör XXXI. kiállítása


2019. november 18-kán a népfőiskola tagjainak rendhagyó foglalkozásban volt részük, hiszen ekkor a Kölesdi Felnőtt Honismereti Szakkör XXXI. kiállítását nyitotta meg "Kölesd 1848-49-es emlékei" címmel.


Esemény időpontja: 2019.11.18
2019-11-30

2019. november 18-kán a népfőiskola tagjainak rendhagyó foglalkozásban volt részük, hiszen ekkor a Kölesdi Felnőtt Honismereti Szakkör XXXI. kiállítását nyitotta meg "Kölesd 1848-49-es emlékei" címmel.

Ezen a foglalkozáson a Kölesdről elszármazott Dr. Scherer Sándor nyugalmazott iskolaigazgató, a családja által őrzött 1848-49-et idéző emlékeket, többek között 120 éves leveleket, adott át a helytörténeti szakkörnek.

Kiegészült a kiállítás anyaga a magyar szabadságharc 170-dik évfordulóján a kölesdi családok által adományozott, 1848-at idéző tárgyi emlékeivel, a község hagyományainak ismertetésével, levéltári kutatások alapján feltárt honvédek névsorával.

A kiállítás anyagának biztonságát a honismereti szakkör tagjai ügyelettel biztosítják.

Az első részben Bognár Cecil tárogatóján Rákóczi és 48-as dalokat játszott, majd Csikné Bányai Mária köszöntötte Scherer Sándort és Dr. Kiszler Gyulánét, aki 21-dik alkalommal szereplője a népfőiskolának.

Dr. Scherer Sándor elmondta, hogy 8 éves koráig élt Kölesden, de 90 év után is szívesen emlékezik gyermekkorára.
Szerényen mondta, hogy „ezt az anyagot négy nemzedék gyűjtötte, én csak átvettem.”

A Schererek kilenc gyermeket neveltek fel, közülük külön emlékezett meg Istvánról, aki a magyar Siketnéma Intézet magalapítója volt, és számos könyve jelent meg, de büszke Gyulára is, aki Amerikában az első nagy óragyárat építette fel.

Greifeinstein József polgármester oklevéllel köszönte meg a nagylelkű, értékes adományt, majd Dr. Kiszler Gyuláné köszönetet mondott a Scherer és kölesdi adományokért is.

Előadásában beszélt Kossuth Ferencről, a jobbágyfelszabadítás utáni kárpótlásokról, a vetésforgóról, a kölesdi Kossuth kultuszról, a Kossuth szobor történetéről, a kölesdi újoncokról, a magyar huszárságról, a Protestáns pap szerkesztőiről, Kálmán Dezsőről és Láger Györgyről, a temetői sírokról, Batthyány kivégzéséről, Görgey és Kossuth kapcsolatáról, a Honvédegylet megalakulásáról, Damjanich kivégzéséről.

A foglalkozás a kiállítás megtekintésével és kötetlen beszélgetéssel végződött.