Dr. Görgey Géza előadása Az ősközösségtől a karácsonyig

2019. december 13-kán az ÉrtékSték előadásán Dr.Görgey Géza festőművész, lelkipásztor előadását hallgattuk "Az ősközösségtől a karácsonyig" címmel.
Esemény időpontja: 2019.12.13
2019-12-19

Az elődást az előadó által készített rajzok tették izgalmassá, érdekessé.

A legújabb feltételezés szerint az ősember (nem látjuk a pontos összefüggést a gyenyiszovai, a sapiens és a neanderthalicus között) egyistenhívő és monogám volt, és karizmatikus vezetői voltak. 100-150 fős csoportokban élt, illetve a nemi szerepek sem váltak el olyan élesen és úgy, ahogyan korábban tartották.

A szociológia és a pszichológia mellett illetve azokkal vegyesen a humánetológiai megközelítés javasolt.

Az ember viselkedése részben evolúciós programok alapján fut, részben pedig kulturális alapon (tanult viselkedés).

Az ember – tudtunkkal egyedüli élőlényként - képes arra, hogy ösztönvilágát felülírja. A szoftver a jelenlegi szóhasználatban a szürkeállomány, amely képes az ösztönkésztetéseket is átírni bennünk, általában kulturális indíttatásra. A legkézenfekvőbb példák erre a táplálkozási és a szexuális szokások.

A karácsony a vallási töltettől mentesen valóban a család, a közösség és a szeretet ünnepe.
Mit jelentett az ősembernek szeretni?
Együtt lenni, minden cél nélkül, egymást gondozni, figyelni egymásra.
Együtt étkezni.
A gyermekeket, akik mindig voltak, közösen nevelni, gondoskodni róluk és védeni őket.
Bizonyos szabályok betartásával testi kontaktusban lenni, ezzel egymást megnyugtatni.
A természetben éltek, tudatában saját fizikaiságuknak, és függésüknek a az elemektől, végső soron a „nagy szellemtől”.

A karácsony „kellékei” szintén a „céltalan” együttlét minél nagyobb (de maximun 100-150 fős) körben, a közös „szertartásos” étkezések, a kisbaba (betlehemi jászol, gyermek, unoka, mint a törzs jövője!, a törzs mozdulatainak középpontjában), a testi érintés, ölelés, és a természeti tudat (legalább egy karácsonyfa),

Sajnos kulturális szokás, hogy minden időnket ki szeretnénk használni a „termelésre”, vagy „értelmes” tevékenységre, legalább pl. filmnézés. Nincs időnk csak úgy lenni. Ez nem természetes!

Sajnos kulturális szokás, hogy ritkán étkezünk együtt.

Sajnos kulturális szokás, hogy kevés a gyermek, és ha van, akkor nem közösen neveljük, sőt mások beleszólását korlátozzuk.

Kulturális hatás, hogy a testi kontaktusok meglehetősen szabályozottak, nem is feltétlenül az ún. „jólneveltség” mentén. Ez részben jó, de nem természetes, pl. a gyermekek és a felnőttek testi kontaktusa viszonylatában. Sok a félreértés, félremagyarázás, rossz tapasztalatoktól és rémhírektől vezetettség.

Sajnos elszakadtunk a természettől, nincs természeti illetve teremtettségi tudatunk.

A jó karácsonyt elősegíti, ha igyekszünk visszakanyarodni ahhoz az emberhez, akik még kétszáz évvel ezelőtt is voltunk, és amilyen az ún. ősember is volt.
De milyen volt az ősember?
Milyenek voltunk?
Hogyan éltünk?
Mi bennünk evolúciós vagy genetikai, és mi a kulturális?

Nem egyértelműek a válaszok, és sok esetben gyökeresen eltérnek a várttól, a beidegzett válaszainktól!
Segít a modern tudomány, a régészet és az etológia is, de a történelem és a mítoszok is, és a nagy ősi civilizációk megismerése.

Kellényi Barbara
az ÉrtékSték szervezője





Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek