Gazdag Ferenc előadása Kisded tengerünk a Balaton címmel

2020. február 3-kán Gazdag Ferenc érkezett a népfőiskola előadására, tarsolyában a Balatonról szóló kincsekkel.
Esemény időpontja: 2020.02.05
2020-02-05

2020. február 3-kán Gazdag Ferenc érkezett a népfőiskola előadására, tarsolyában a Balatonról szóló kincsekkel.

Az előadás elején a tó kialakulásáról, a földtörténeti korok eseményeiről hallottunk.

30-35 ezer évvel ezelőtt a Föld kőzetlemezei elmozdultak, és süllyedékek, medencék jöttek létre.
10-12 ezer éve a medencét ellepte a víz, vízszintje és területe az idők során erősen változott.
Majd arról hallottunk, hogy a Balaton vidéke már az őskorban lakott volt, később a rómaiak is felfedezték, villákat építettek, szőlőt telepítettek, a Sió torkolatához zsilipet építettek.

Az 1055-ben alapított Tihanyi Apátság évszázadokon át meghatározta a környék életét.
A 13. században kiépült a balatoni végvárrendszer, ezért ez vidék viszonylag későn került a török kezére.
A 18. században több terv is született: lecsapolják, feltöltsék, hogyan hasznosítsák?
A 19. század elején Gróf Festetics György Keszthelyen megalapította Európa első mezőgazdasági felsőfokú intézményét, majd helikoni irodalmi ünnepségeket, költőversenyeket szervezett.

A reformkorban Balatonfüred vált az ország egyik szellemi központjává. A kor arisztokráciájának képviselői, és Vörösmarty, Wesselényi, Kossuth, Széchenyi is megfordultak a Balatonon.

A társadalmi és a társas élet, a füredi savanyúvíz nagy vonzerőt jelentettek. A tóban való fürdőzés ekkor még nem volt jellemző, mert a korszak emberei nem igazán tudtak úszni.

A balatoni vízi közlekedést a Kisfaludy Sándor költőről elnevezett gőzös vízre bocsátása oldotta meg. Kossuth Lajos és Széchenyi István összefogásaként tette meg első próbaútját a tavon 1846-ban.

1848-ban, Garay János megírta az első Balatonról szóló verseskötetet, Balatoni kagylók címmel.

Az igazi balatoni fürdőélet az 1860-as évektől kezdődött. Füredre költözött Jókai Mór, s itt nyaralt Blaha Lujza és Krúdy Gyula is.
1882-től rendszeres vitorlásversenyeket rendeztek a tavon. Szekrényessy Kálmán 1880. augusztus 29-én először úszta át a Balatont Siófok és Balatonfüred között, ezzel hagyományt teremtett.

Trianon után színes kulturális, társadalmi, sportélet alakult ki, szépségversenyeket, bálokat rendeztek, kaszinók, lóversenypályák, színi előadások, európai mintára készített parkok jelentek meg.

Először Füredről láttunk képeket, hallottunk a savanyúvízről, (melyet először kádakba gyűjtöttek), a Kossuth kútról, a fürdőházakról, a Kerek templomról, a Jókai villáról, az Anna bálokról, a permi vöröshomokkőből épült Piros templomról, a Farkas Ádám alkotta Bujtor István szoborról.

A vetített képek és előadónk adomákkal gazdagított előadásával Füred után bejártuk Balatonalmádi, Tihany, Nagyvázsony, Badacsony, Szent György hegy, Badacsonytomaj, Szigliget, Keszthely, Balatonszemes, Szárszó, Öcsöd, Zamárdi, Széplak, Siófok, Balatonakarattya, Kenese környékét.

Láttunk templomokat, temetőket, sírköveket, altemplomot királysírral, barátlakásokat, kőtengert, bazaltorgonát, hegyestűket, tanúhegyeket, várakat, szobrokat, de a Balatonhoz köthető költők, festők, színészek sztorijai sem maradtak ki.

Végül korabeli képeken látható híres emberek felismeréséért csokit nyerhettünk.

Hát így történt, és változott az egy órás előadás több mint két órássá.
De sajnos, még így is sok minden kimaradt.




Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek