Hó nincs...... hóvirág van!!!


2021. január 30-kán a kölesdi kiskertekben is kinyílott a hóvirág.


Esemény időpontja: 2021.01.30
2021-01-30

A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége.

Huszonegy fajuk él a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig.
Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban található, és októberben virágzik.

Magyarországon négy fajjal találkozhatunk: a kertekben ültetett pompás, a redőslevelű, a levantei, valamint az őshonos kikeleti hóvirággal, melyet egyszerűen hóvirágnak neveznek.

A kikeleti hóvirág 2005 augusztusában, az uniós jogszabályváltozásoknak köszönhetően az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj lett Magyarországon is.

Élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek.

Földalatti raktározó szervük az 1–2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két hosszúkás levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén.

A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben „szirom”), és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat vagy rajzolatokat viselnek.

A kultúrába vett mintegy 6-7 hóvirágfaj változatai botanikus kertekbe, illetve a hóvirágkedvelők gyűjteményes kertjeibe kerültek, ahol közel 300 féle formát, tartanak számon.

Bárhová megyünk, tartsuk szem előtt, hogy a hóvirág Magyarországon is védett növénynek számít, a kis virágokat hagyjuk meg a szemnek.
Értéke 10 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.

A meseszép virágmezők a romantikus, vagy a családi kirándulásokhoz is tökéletes díszletet biztosítanak.

Lombfakadás előtt virágzik, amikor még elegendő fény jut a talaj felszínére.
Májusban már termést érlel. A magok olajos függelékét a hangyák kedvelik, ezért előszeretettel gyűjtik és hurcolják el azokat, segítve ezzel a hóvirág terjedését.

A hóvirág termésérlelés után visszahúzódik, majd a következő évben a hagymájában elraktározott tápanyagok segítségével hajt ki újra.
Hazánkban a középhegységekben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön szórványosan fordul elő.

És mint a képek mutatják, a kölesdi kiskertekben is gyakori.