Húsvét felé

A húsvéti ünnepkör a keresztény egyházakban hamvazószerdától pünkösdvasárnapig tart.
Az ünnepkör középpontja húsvétvasárnap, Jézus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep.

A NAGYBÖJT a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel minden vasárnap Jézus feltámadásának emlékezete, így a 40 napos böjtöt a vasárnapok nélkül kell számítani.
A nagyböjt hamvazószerdától (húsvétvasárnap előtti 46. nap) a Virágvasárnap előtti szombatig tart. A Nagyhét maga így már nem része a nagyböjtnek.

A Húsvétot megelőző hét a NAGYHÉT, mely virágvasárnappal kezdődik és a szent három nappal zárul. Az első három napnak – Nagyhétfő, Nagykedd, Nagyszerda – nincs külön liturgikus jelentősége.

NAGYCSÜTÖRTÖK, az utolsó vacsorának és a papság alapításának ünnepe, valamint Jézus elfogatásának, szenvedése kezdetének emlékezete.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek". Ettől kezdve a húsvéti vigília Glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól" legközelebb csak nagyszombaton.

NAGYPÉNTEK Krisztus kereszthalálának napja.

NAGYSZOMBAT az év egyetlen olyan napja, amikor nem lehet szentmisét bemutatni: az egyház mintegy Krisztus sírjánál virraszt.
A Nagyszombat esti szertartások liturgikus szempontból már a húsvét vasárnap előesti ünnepléséhez tartoznak.

A húsvét ünnepétől számított ötven nap a húsvéti idő, amely húsvétvasárnappal kezdődik és a 7. vasárnapig, PÜNKÖSDVASÁRNAP-ig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart.

Az időszak fontos ünnepe a 40. nap, ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK, amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli.

PÜNKÖSD VASÁRNAP-ja az időszak 49. napja (7×7. nap) a kereszténység számára a Szentlélek kiáradásának és az egyház születésének ünnepe.

PÜNKÖSDHÉTFŐ már a húsvéti ünnepkörön kívül esik, Ferenc pápa 2018-as döntésével a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepévé nyilvánította.

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink