Tell Edit előadása Lázár Ervinről

2024.február 19-kén Tell Edit Lázár Ervinről szóló előadását hallgattuk a Népfőiskola foglalkozásán.

Lázár Ervin 1936. május 5-én Budapesten született.
Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben (Budapest, 2006. december 22.) látható.

Előadónk elénk varázsolta az alsórácegresi "sugárutat", a Nagyszederfát, hallottunk családjáról, gyermekéveiről, iskoláiról, munkásságáról, kitüntetéseiről.

Tell Edit előadásában hallgattuk a 2004-ben írt Séta című novellát.
Majd a tanteremben is bemutatható miniszínház, a PAPÍRSZÍNHÁZ nyitotta ki kapuit, és a képek, rajzok segítségével hallgattuk meg A hétfejű tündér meséjét.

Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A Tolna vármegyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt.
Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka.
Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre.
Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták,
de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt a Garay János Gimnáziumba.
Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis.
Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak,
1951-ben kitették a szolgálati lakásukból.
Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett.
Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
"Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója 1963-ig.
Később a Dunántúli Napló és (Tüskés Tibor segítségével) a Jelenkor munkatársa lett.
1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál tördelőszerkesztő.
1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt.

A Magyar Fórum alapító tagja, a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa, a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja (1991–1994).
A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban.
Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette.

Szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, ő maga is írt hangjátékokat.

Műveinek nyelvezete egyéni és játékos.
Egyetlen regénye A fehér tigris 1971-ben jelent meg.
Meseregényéért, a Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki.
Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendenek.

Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta.

Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást.”

Szülőföldjének Alsórácegrespusztát tekintette.

Jellegzetes műfaja a mesenovella.
Sajátos hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli meséi a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerűek lettek.

Filmszerű stílusa miatt írásaiból számos rádiós, színpadi és filmes feldolgozás készült.

1973-ban jelent meg legnépszerűbb könyve, A hétfejű tündér, melyből színpadi adaptáció készült.
Az 1981-ben megjelent Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét filmre vitték.

Tell Edit előadása Lázár Ervinről

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink