Rejtő Jenő élete Ledneczkiné Dr. Fritz Katalin előadása

2025. március 3-kán Ledneczkiné Dr. Fritz Katalin előadásában Rejtő Jenő életét hallgattuk.
Esemény időpontja: 2025.03.03
2025-03-07

Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Budapesten a Szövetség u. 22. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven.

Édesapja Reich Áron, bonyhádi születésű papírkereskedő volt, édesanyja Wolf Ilona pedig háztartásbeli.
Bátyjai Lajos és Gyula.
A magyarosítás során a Rejtő nevet választotta magának, míg bátyjai a Révai Gyula és Egri Lajos neveket részesítették előnyben.

Mindannyian Budapesten, az Izabella tér 5. szám I. emelet 9. számú lakásban éltek.

Elemi iskoláit a Kertész utcai Községi Polgári Fiúiskolában végezte.
Magyar, német és történelem tárgyakból jó volt, de általában csak elégséges.
Elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt.

1921-ben jelentkezett színi tanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába.
Az esemény közvetlen előzménye volt, hogy a két jó barát egy közös operett librettót írt „Három nap” címmel.

23 évesen Heltai Jenő és Márton Miksa ajánlólevelével Berlinbe utazott, hogy az ottani színházakban tanulja a színészmesterséget.
Életének ez a fejezete a legvitatottabb.
A napjainkban a leginkább elfogadott nézet szerint 1930 tavaszán Korzikáról nem Afrikába, hanem Milánóba ment, és onnan haza Pestre. (Milánóból ideiglenes okmányokkal indult el, ám közben Ausztriában - éppen ideiglenes papírjai miatt - letartóztatták, és visszatoloncolták Olaszországba. Végül Trieszten keresztül jutott haza .

Írói pályafutását egy gyermekkori barátjával – Nádasi Lászlóval – való váratlan találkozása indította el.
Nádasi, aki ekkor a Royal Orfeum egyik házi szerzője volt, kabarék írására biztatta.
Azzal érvelt, hogy a bohózat írás nagyon is kifizetődő tevékenység, mivel neki például minden munkáért 15 pengőt fizetnek, és van nap mikor 4-5 kabarét is megvesznek tőle.

1932-től Rejtő egyre ismertebb lett, színpadi kabarékat és operettszövegeket írt, az egyik legsikeresebb művét, „Aki mer, az nyer” című színdarabot 1934-től több mint százötven alkalommal adták elő.

Müller Dávid a Nova Kiadó igazgatója hajlandó volt a fiatal író felkarolására.
A kérése csupán az volt, hogy Rejtő, valamilyen jó hangzású írói álnéven jelentesse meg műveit.
Így első Nova-regénye, „A pokol zsoldosai” P. Howard néven jelent meg, 1936-ban.

Az egyik gépírónőjét, Boross Rózsikát, 1935-ben feleségül vette.
A frigy hivatalosan két évig tartott, de már fél esztendő után megszakadt kettőjük közt a kapcsolat.
A nő válásuk után 5 évvel, Auschwitzban halt meg.

Rejtő Jenő életének végét a nácizmus hozta el.
Hazánkban 1918 és 1944 közt folyamatosan erősödött az antiszemitizmus, melyet alapvetően három tendencia gerjesztett.
Az őszirózsás forradalom, majd a tanácsköztársaság összesen 10 hónapja alatt hatalomra segítette azokat a zsidó személyeket,
akik hatalmukkal visszaélve az egész zsidósággal szembeni ellenszenvet felerősítették.

A végzetet a Horthy-kori Magyarországon a zsidó felmenőkkel rendelkező Rejtő számára a második világháború kirobbanását követő zsidó ellenes közhangulat és a terjedő nyilas mozgalom hozta el.
A zsidókkal szembeni atrocitások és kegyetlenkedések eljutottak őhozzá is.

A Csontbrigád című művében egy hátborzongató víziót festett a jövőről.
Rejtő munkaszolgálatban eltöltött ideje mindössze egyetlen hónap volt.
Az utazás ugyan kezdetben vonaton történt, ám később gyalog kellett menetelniük a front felé.
Régi pesti ismerősével Rajna János artistával közösen próbálták, egymást biztatva túlélni a rendkívüli -40 fokos hideget és a megerőltető menetelést.

Rajna János szerint 1942 december 31-ről január 1-re virradóan, valamikor éjfél után hanyatlott le a keze.
Innen tudható, hogy 1943. január elseje lehet nagy valószínűséggel Rejtő halálának időpontja.

Csikné Bányai Mária
évfolyamfelelős



Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek