Közép-Európa. Történelem? Sorsszerűség?
Esemény időpontja: 2007.11.12
2007-11-12
Az előadásból kiderült, Közép-Európa és benne Magyarország sorsa történelem is, sorsszerűség is, de a fejlődésünk érdekében többet tehetnénk, ha nem lenne ránk is igaz Hegel mondása: „A népek történelméből azt tanulhatjuk meg, hogy a népek történelmükből semmit nem tanultak meg.”
Közép-Európa időbeli fáziskéséssel érik meg.
A X. századig a keleti részhez hasonlít és kötődik, majd a népvándorlások során kialakuló államok nyugati mintára épülnek ki, és az 1054-es egyházszakadás után (ami korszak művészeti és gazdasági fordulópontja is) körvonalazódik Kelet-Európa határa.
Így Közép-Európa a kelet és nyugat közé ékelődött rész.
A XIII-XIV. században már a nyugathoz kötődik. Kialakul a városi polgárság és a paraszti társadalom. A városok szabadságjogokkal rendelkeznek.
Az újkor is tartogat meglepetéseket.
A nyugat a felfedezések (1492) után megkaparintja Amerika nagy részét.
Keleten Oroszország begyűjti Ázsia nagy részét, de nincs autonóm polgársága és parasztsága – hihetetlen elnyomatásban él.
Közép-Európában megjelennek a törökök (1526). Területét a Brandenburgi hercegség, a Lengyel királyság és a Habsburg birodalom adja.
Ez utóbbiban a történelmi Magyarország erős nemességével zsákutcás fejlődést mutat.
A XX. század Magyarország viszonylatában az ingadozás százada.
A polgári forradalom után nyugatra, 1919-ben keletre, a két világháború között nyugatra, 1945-ben keletre, 1956-ban nyugatra, ’56 után keletre, 1990 után nyugatra tekintgetett az ország.
Végre talán tanulnunk kellene saját történelmünkből!
Eseménynaptár
eseménynaptár nagybanLegfrissebb híreink
- 2024-04-11Színházi meghívó (Nemzeti Lovas Színház - Rómeó és Júlia)
- 2024-03-04Meghívó a március 15-kei megemlékezésre
- 2024-03-01Változás a Népfőiskola programjában
- 2024-02-20Meghívó Baranyai László Emléknapra
- 2024-02-14Baba-Mama farsang Kölesden - meghívó
- 2024-01-28Szenior örömtánc Kölesden a spotcsarnokban
- 2024-01-25A Népfőiskola 25. évfolyamának 2. félévi tematikája