Beneš-dekrétumok


Dr. László Péter tanár Bonyhádról érkezett, és a felvidéki magyarság meghurcoltatásáról beszélt előadásában. Azt eddig is tudtuk, éreztük, hogy gonosz és embertelen dolgok zajlottak le a trianoni békeszerződés után, de mindezt új megvilágításban, kutatótól hallani megdöbbentően hatott.

Esemény időpontja: 2007.11.26
2007-11-26

Dr. László Péter tanár Bonyhádról érkezett, és a felvidéki magyarság meghurcoltatásáról beszélt előadásában.

Előadónk a bonyhádi Tájkutató Alapítványban végez kutatómunkát az importálások és deportálások területén. Munkájuk eredményét 3 kötet tartalmazza.

Dr. László Péter előadóAzt eddig is tudtuk, éreztük, hogy gonosz és embertelen dolgok zajlottak le a trianoni békeszerződés után, de mindezt új megvilágításban, kutatótól hallani megdöbbentően hatott.

A kitelepítések a kollektív bűnösség leple alatt kezdődtek, majd miután a 47-es békeszerződés értelmében a magyarság a bűnösség vádja alól mentesült, a kitelepítés lakosságcsere címén folytatódott, mert a nemzetállam kialakítása volt a cél.

Szlovákiában a legmódosabb magyar családokat tették vonatra. Ingóságaikat magukkal vihették, Békés megyéből viszont a vagyontalan szlovák családok felnőtt tagjai (fiai) költöztek a megüresedett felvidéki magyar házakba.
Így a betelepült magyarságnak nem volt hova költöznie. Így kerültek a Dunántúlra, kitelepített németek helyére.

A kollektivizálás során többnyire kulákká minősítették őket, és ezzel a kálvária új fejezete kezdődött, de nem fejeződött be, hiszen a kárpótlásból is kimaradtak, mivel a felvidéken hátrahagyott iszonyatos magyar vagyont a létrejött szlovák állam a szegény szlovákság jogos jussának könyvelte el.

El kell gondolkodni azon, hogy a történelem ezen szálai milyen bonyolultan fonódnak össze, és hogy a történtek milyen végzetesen csapódnak le emberek, családok sorsában.

A hallgatók között ültek olyanok, akik csak elbeszélésekből ismerték, de olyanok is, akiknek a családja megélte ezeket az eseményeket.

Ajánlott link: a Beneš-dekrétumokról a Wikipédiában.