Árpád-házi királyaink magánéletéről

Az Árpád-házi királyok magánéletéről 32-en hallgattuk Nagy Lászlónak, a Garay gimnázium történelem orosz szakos tanárának előadását. Királyaink, uralkodóink tetteiről többnyire sokat tudunk, de személyiségvonásaikról, magánéletükről keveset. A nők ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetben vannak, mert a történelem általában a férfiakról szól.
Esemény időpontja: 2008.11.24
2008-11-24

Az Árpád-házi királyok magánéletéről 32-en hallgattuk Nagy Lászlónak, a Garay Gimnázium történelem-orosz szakos tanárának előadását.

Veszprém a királynék városa, itt udvartartást vezethettek, oklevelet adhattak ki. Az esküvő után a királynék koronázása is Veszprémben történt, amikor a veszprémi püspök megáldotta az uralkodónőt.

A királyné szerepe az volt, hogy uralkodótárs legyen, a királyi tanács tagja, és a király helyettese, ha a király nem volt itthon. Némely király elnyomta feleségét, míg II. (Vak) Béla idején felesége, Ilona királyné irányította az országot. Szent István felesége, a német Gizella nevéhez fűződik a veszprémi építkezés, a miseruhának készült koronázási palást készítése. István halála után Orseolo Péter fogságban tartotta. Passau kápolnájában nyugszik, amely ma zarándokhely.

Könyves Kálmán igen művelt, sikeres király volt, magánélete azonban kegyetlen és tragikus. Testvére, Álmos hatszor akarta átvenni a hatalmat. Ezek után Kálmán megvakíttatta, de nemcsak őt, hanem öt éves Béla fiát is (ő lett II. Vak Béla).
Vak Béla felesége, Ilona megtorolta férje megvakíttatását. Nevéhez fűződik az 1131. évi aradi országgyűlés, amikor percek alatt 68 magas rangú urat mészároltak le.

III. Béla és felesége sírját Székesfehérváron találták meg, koponyacsontjuk alapján ismerhetjük arcvonásaikat.

Láthattuk, nehéz élete volt királyainknak, de királynéink sorsára sem kell irigykednünk.

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek