Magyar pénztörténet 3.

Varga Sándor mérnök 2009. január 26-án folytatta a 2007-ben elkezdett Magyar pénztörténet című előadását. Ismétlésként visszaemlékeztünk, hogy a legtávolabbi időkben pénzre nem volt szükség, mert az emberek önellátó gazdálkodása idején mindent megosztottak egymással.

Varga Sándor mérnök 2009. január 26-án folytatta a 2007-ben elkezdett Magyar pénztörténet című előadását.
Ismétlésként visszaemlékeztünk, hogy a legtávolabbi időkben pénzre nem volt szükség, mert az emberek önellátó gazdálkodása idején mindent megosztottak egymással.

1848-ban az önálló magyar pénzügyminisztérium Kossuth Lajos minisztersége idején Körmöcbányán vert pénzt. Aranydukátot, ezüst dénárt, réz krajcárt és papírpénzt nyomtatott.
Ferenc József forintja már 100 krajcárt ért. 1867 után magyar felirat volt a forint egyik oldalán.

A Tanácsköztársaság után 1926-tól a pengő aranyalapú, stabil valuta volt, amely 1945-46-ra elértéktelenedett. 1946. szeptember 1-jén, a forint bevezetésekor 1 forint = 4 x 10²⁹ (400 ezer qvadrillió) pengő volt.
Egy kg arany 13 210 forintot ért.

Az 1900-as évek a teljes pénzcsere évei voltak.

Napjainkban várjuk a fém 200 forintost, és találgatjuk az euró bevezetésének dátumát.

Magyar pénztörténet 3.

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink