Háziállatok és az ember

Dr. Kiszler Gyula főállatorvos előadásában ismerkedett 27 népfőiskolai hallgató a domesztikáció (háziasítás) folyamatával, és jutott el az előadás végére a bio-üzemanyag termeléséhez és annak hatásaihoz.

Háziasításról akkor beszélhetünk, amikor az ember a vadon élő állatot befogja, megszelídíti és a maga hasznára tenyészteni kezdi. Mivel az ember belenyúl a természetes evolúcióba, megváltoznak az öröklődő tulajdonságok: a testsúly, keringési rendszer, a bőr elvékonyodik, új színek jelennek meg. A termékenyítő képesség növekedik, a vemhesség ideje lerövidül, megváltozik a szervezet szilárdsága, viselkedése.

A háziasítás kezdete a neolitikumra (kőkorszakra) tehető, és célja kezdetben az élő hústartalék biztosítása volt. Később fontossá vált az állat, mint gyapjútermelő, igavonó erő, majd szerepe lett a közlekedésben és a hadászatban. A régészeti állattan segít a feltárásban.

Legrégibb állataink a juh, a kutya, a kecske, a szarvasmarha, a ló, a kacsa, a liba, a pulyka. Persze nem lehet minden állatfajt megszelídíteni, csak azokat, amelyek az emberhez alkalmazkodni tudnak (például táplálkozás), gyors növekedési hajlamuk van, tudnak fogságban szaporodni, nem agresszívek, nyugodtak, és az embert elfogadják falkavezérnek.

Az előadás érintette napjaink problémáit is: a termőterület fogyatkozását, az öntözővíz csökkenését, a bio-üzemanyag termelésének hatásait, a klímaváltozást, az élelmiszerforrások apadását (tengerek), miközben az alultáplált, éhező emberek száma rohamosan növekedik.
2008-ban 963 millió ember éhezett, 2009-ben számuk sajnos meg fogja haladni az 1 milliárdot.

Az ember felelőssége, hogy más életmóddal segítsen a problémákon.

Háziállatok és az ember

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink