Magyarország szultánjai

A karácsonyi ünnepkör lezárult, a népfőiskola előadását farsangi hangulattal várta az előadóterem, ahol Varga Sándor Magyarország szultánjait mutatta be előadásában.
Esemény időpontja: 2010.01.11
2010-01-11

A karácsonyi ünnepkör lezárult, a népfőiskola előadását farsangi hangulattal várta az előadóterem, ahol Varga Sándor Magyarország szultánjait mutatta be előadásában.

Az Oszmán Birodalmat I. Oszmán hozta létre azzal, hogy 1280-ban egyesítette a törzseket. Az utolsó szultán, VI. Mehmed uralkodásának 1922-ben lett vége. 1280 és 1922 között 36 szultánt számlálhatunk.

A magyarok 150 éves török uralomról beszélnek. Szokás kezdetnek az 1526-os mohácsi vész évét tekinteni, de ekkor az ország csak két részre szakadt, török hódoltság még nem volt. Az ország nyugati és északi része a Királyi Magyarország, keleten az erdélyi vajdaságokból a Keleti Magyar Királyság lett. Az 1570-ben kötött speyeri szerződés értelmében azonban János Zsigmond Habsburg Miksa javára lemondott a magyar királyi címről, a Habsburg uralkodót elismerte felettesének, neki hűséggel tartozott, és felvette az erdélyi fejedelem címet. A fejedelmeket a Szapolyai, Báthory, Rákóczi és Apafi családok adták.

1541-ben a török elfoglalta Budát és megtörtént a három részre szakadás. A fejedelemség a török uralom alatt viszonylagos önállóságot élvezett. A fejedelmet ugyan a töröknek kellett megerősíteni, adót fizetett, de vallásszabadság volt. (Ha jó volt a fejedelem, akkor elviselhető volt az élet.)

Halottunk az uralkodók között köttetett egyezségekről, melyek az államok sorsát hosszú időre meghatározták. Szó esett Nagy Szulejmánról, az 1566-os szigetvári ostromnál bekövetkezett haláláról (72 évesen valószínű vérhasban), A Szőke, vagy Részeges előnevű II. Szelimről, III. Murádról, az Eger várát elfoglaló III. Mehmedről, a 11 évesen uralkodó IV. Murádról. Szó volt az örökösödési, hatalmi viszályokról, a hódoltság területén folyó harcokról, adózásról, elnéptelenedésről, aminek következménye lehetett a rácok, bosnyákok, horvátok, szlovének, szlovákok, ruténok, románok beözönlése. Szó esett a janicsárok képzéséről, a szpáhik tevékenységéről, a török közigazgatási rendszerről. A pasákról, akik a vilajetek (tartomány) élén, a bégekről, akik a szandzsák (a vilajalet része) élén álltak.

Az utolsó magyar szultán, IV. Murád (1523-1640) alatt az oszmánok átengedték a Habsburgoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát. 1669-ben a Karlócai béke értelmében az egész ország felszabadult. A béke a törökök és Ausztria, Velence, Oroszország és Lengyelország által köttetett. Sajnos a béke kidolgozásában magyar politikusok nem vettek részt.
Kapcsolódó hírek, események

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek