Széchenyi, a reformer

Széchenyi István - akit Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett - életének 1860. április 8-án Nagyszombaton egy revolver vetett véget. A magyar közvélemény nehezen tudta elfogadni, hogy a mélyen vallásos ember, a legnagyobb magyar képes volt önmaga ellen fordulni.
Esemény időpontja: 2010.02.22
2010-02-22

Nagy László tanár előadása a Népfőiskolán

Széchenyi István - akit Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett - életének 1860. április 8-án Nagyszombaton egy revolver vetett véget.

Széchenyi Magyarországot civilizálni akarta, mert hazánk bizony nem tartozott a fejlett európai országok közé. Közismert a Magyar Tudományos Akadémia ügyében tett szolgálata, a lótenyésztés megvalósítása, a lóverseny, a nemzeti kaszinó megteremtése. Ő volt a magyar közlekedés nagy átalakítója, hiszen nevéhez fűződik a Duna szabályozása, a gőzhajózás fejlesztése, az óbudai téli kikötő, a hajógyár, a balatoni gőzhajózás, a Tisza szabályozása, a Lánchíd építése, a pesti hengermalom.

Tisztelhetjük benne azt az embert, aki Magyarországgal megismertette az evezést, vitorlázást, korcsolyázást, lövészetet. Takarékpénztárakat létesített, hajósegyletet szervezett, tervezte egy országház és műegyetem építését, az alsó rakpart kiépítését.

Nyelvújítóként is tisztelhetjük. Az „önözés” az ő találmánya.
Hitel című munkája a mai napig az egyik legjobb gazdasági írás, amely megjelent hazánkban. A benne felvetett problémák a mai napig aktuálisak.

Ő óvatos, mérsékelt, komoly, de lassan felépülő reformokat szeretett volna, ezért került szembe Kossuth Lajossal, aki a gyors reformokat sürgette.
Kapcsolódó hírek, események

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek