1956. november elejének három nemzetközi eseménye

Előadónk, Dr. Nagy Ferenc szakmérnök, aki a rendszerváltozás idején gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kérdésekben már okított bennünket, az 56-os események történetét tárta elénk. A témakörök a magyar 56-ról, Kádár szerepéről, a szuezi válságról és a német kancellár francia parlamenti látogatásáról szóltak.
Esemény időpontja: 2010.02.08
2010-02-08

Előadónk, Dr. Nagy Ferenc szakmérnök, aki a rendszerváltozás idején gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kérdésekben már okított bennünket, az 56-os események történetét tárta elénk. A témakörök a magyar 56-ról, Kádár szerepéről, a szuezi válságról és a német kancellár francia parlamenti látogatásáról szóltak.

Ha politikai eseményt akarunk vizsgálni, a vizsgálódást különböző szinteken kell elvégezni.
1. A nemzetközi politika (nagyhatalmak) szintjén;
2. Az adott ország az adott szituációban mit tett;
3. Az adott országban folyó események szintjén.

Szó esett arról, milyen körülmények között került Kádár Münnich Ferenccel az orosz nagykövetség elé, ahonnan szovjet rendszámú autóval Tökölre, majd katonai repülőgéppel Munkácsra, Brezsnyev elé vitték őket. A jelentés így szólt: „a Nagy Imre-kormány becsületes tagjai kiváltak, és Munkács felé tartanak, meg fogják alakítani az új kormányt”. Ezután a két magyar politikust külön-külön katonai gépen Moszkvába vitték. Hogy Kádár magától ment, vagy tőrbe csalták, azt nem tudjuk, csak azt (amit Kádár nem tudhatott), hogy az SZKP már november 1-jén döntést hozott Magyarország sorsáról.

Kádár az SZKP ülésén felvetette Erdély és a felvidék, a katonai egyenruha, a zászló, a semlegesség kérdését. Erre Molotov kifakadt, hogy Kádár még mindig úgy beszél, mintha a Nagy Imre-kormány tagja lenne, vissza akar menni Budapestre. Münnich mondata így hangzott: „nem nagyon hiszem, hogy tárgyalásos úton az események menete megoldódhat”. A jelen levő Bata András pedig azt mondta, hogy „katonai diktatúrával kell rendet teremteni”.

A katonai beavatkozással egyetértettek a lengyel, a csehszlovák és román pártok. Szó esett Izrael megalakulásáról (1948), a nagyhatalmak 1955-ös genfi találkozójáról, az asszuáni gát felépítéséről, miközben két nagyhatalom maradt, az USA és a SZU, akik újra felosztották a világot, és a magyar helyzettel nem foglalkoztak.

Hát most döntsük el, igaz-e De Gaulle tábornok mondása: „a nagy országoknak vannak jogai is, a kicsiknek csak kötelességeik vannak”.
Kapcsolódó hírek, események

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek