Életmód és mindennapok a régi Kölesden
Esemény időpontja: 2010.11.08
2010-11-08

Népszámlálási adatok mutatják, hogy a 18. század rangos mezővárosának hogyan alakult a lakosságszáma. Az 1813 évi árvasági összeírásból a lakosság vagyoni helyzetére, társadalmi és szociális összetételre lehet következtetni. Az 1840-1850-es vagyoni helyzet alapján rétegek alakultak ki. A telek nagysága alapján a fél telkesek (felső réteg) a legrégibb református családok, nekik segéd munkaerőre (cseléd) volt szükségük a föld megműveléséhez, közülük kerültek ki a mezőváros esküdtjei. A negyed telkesek, egy család által megművelhető földterülettel bírtak, a kisháztelkesek ingatlannal rendelkeztek, de földjük nem volt, ezért részes munkát vállaltak. A cselédek rétegét azok adták, akik ingatlannal nem rendelkeztek.
1883-as birtokösszeírás alapján 4 családnak 30 holdnál nagyobb, 58 családnak 16-30 hold, 113 családnak 6-15 hold, 320 családnak 0-5 hold földterülete volt. Az 1770. évi nemesi összeírás 30 férfit talált, akinek a nemességről papírja volt, közülük mindössze egy családnak volt birtoka.
Mindezek mellett szó esett a házasságokról, lakóházak építéséről, a lakberendezésről, népszokásokról, viselkedési normákról, a család egységéről, az új betelepülőkről, és természetesen a polgárosodás megindulásról is.