Rokontalanul Európában


Március 7-én Say István 12. alkalommal volt a Népfőiskola előadója. Most, amikor a fiatalok körében egyre divatosabb játék az ősmagyarkodás, érdekes témának tűnt a magyarság rokonainak keresése. Nekünk, akik magyarnak valljuk magunkat, semmi közünk az ősi magyarsághoz, hiszen a Kárpát-medencébe innen-onnan érkezők leszármazottai vagyunk, akiket valamiért ez a csodálatos magyar nyelv és magyar kultúra magáévá tudott ölelni. Kevés ilyen példa van Európában.

Esemény időpontja: 2011.03.07
2011-03-07

Március 7-én Say István 12. alkalommal volt a Népfőiskola előadója. Most, amikor a fiatalok körében egyre divatosabb játék az ősmagyarkodás, érdekes témának tűnt a magyarság rokonainak keresése. Nekünk, akik magyarnak valljuk magunkat, semmi közünk az ősi magyarsághoz, hiszen a Kárpát-medencébe innen-onnan érkezők leszármazottai vagyunk, akiket valamiért ez a csodálatos magyar nyelv és magyar kultúra magáévá tudott ölelni. Kevés ilyen példa van Európában.

Hallottunk a csuvas-türkökről, a kárpát medencei avarokról, a hun maradványokról, a kettős honfoglalásról. Magunkkal hoztuk a csuvas-türköktől a kettős fejedelemség intézmény rendszerét, vagyis a szellemi fejedelem a Kende és a hadak élén álló Gyula méltóságát. Mikor a Kárpát-medencébe érkeztünk, már három fejedelmünk volt, mert felülemelkedett az Árpád-ház és megjelennek a királyszerű fejedelmek, aki mellett a Kende és a Gyula méltóságának kevés funkció maradt.

Szó esett a sámánizmusról, a kereszténységre térésről, pogánylázadásokról, mohamedanizmusról, a bizánci kereszténységről, izraelita vallásról, a római típusú kereszténységről, a nyelvrokonságról, kulturális rokonságról, a finnugor nyelvi rokonságról, melyet ma már a nyelvtudomány modern kutatásai tárnak fel.

Ki-ki génvizsgálattal kiderítheti kik az ősei. Ez ugyan egy nagyon drága mulatság, de meglepő eredményekkel szolgálhat a kíváncsiskodónak.