Határnevek Kölesden

Harmadik alkalommal jártuk a kölesdi határt Dr. Kiszler Gyuláné előadóval.
Esemény időpontja: 2013.01.07
2013-01-07

Harmadik alkalommal jártuk a kölesdi határt Dr. Kiszler Gyuláné előadóval.
Ismétlésként felelevenítettük a kölesdi határ „kárkátulákra” osztását, miszerint a határ a vetésforgók miatt három részre volt felosztva.
Így a kárkátulák egyike az őszi-, másika a tavaszi vetések területe, míg a harmadik az ugar volt, és ez körbejárt.
Ezért minden gazdának, minden határrészben volt birtoka.
A Sziget, a szőlőhegyek és kaszálók nem tartoztak a forgóba.

Hallottunk az első forgó alsó határának „Tabódi –Vőgyéről”, ahol 1708-ban a Kölesdi csata kezdődött, Bél Mátyás A magyarság megyéinek földrajza című könyvéről, melynek Tolna megyei részét a megye lefordíttatta magyarra, Wosinsky Mór ásatásairól, a szőlőművelés fennmaradt eszközeiről, a szénkénegezésről, a dézsmapincék helyéről, az Orvoskúthoz kapcsolódó népszokásokról, régi utcanevekről.

Az első forgóból szó esett a Csárdaalapról, Vámos-dűlőről, Kender-hegyről, Kerékdombról, Szilfás-dűlőről, Rácosztájokról, de a harmadik forgóban az Aranyosi dűlő és Rókalikas is tartogatott érdekességeket.
Képeket láttunk Kölesd kincseiről, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „kölesdi kincs”-ről, a Szent Márkot ábrázoló zománcberakásos, aranyozott bronzkorongról és Béri Balog Ádám Rákóczinak írt jelentéséről.


Kapcsolódó hírek, események

Eseménynaptár

2025 november

hétkeddszecsütpénszovas
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek