Határnevek Kölesden

Harmadik alkalommal jártuk a kölesdi határt Dr. Kiszler Gyuláné előadóval.

Harmadik alkalommal jártuk a kölesdi határt Dr. Kiszler Gyuláné előadóval.
Ismétlésként felelevenítettük a kölesdi határ „kárkátulákra” osztását, miszerint a határ a vetésforgók miatt három részre volt felosztva.
Így a kárkátulák egyike az őszi-, másika a tavaszi vetések területe, míg a harmadik az ugar volt, és ez körbejárt.
Ezért minden gazdának, minden határrészben volt birtoka.
A Sziget, a szőlőhegyek és kaszálók nem tartoztak a forgóba.

Hallottunk az első forgó alsó határának „Tabódi –Vőgyéről”, ahol 1708-ban a Kölesdi csata kezdődött, Bél Mátyás A magyarság megyéinek földrajza című könyvéről, melynek Tolna megyei részét a megye lefordíttatta magyarra, Wosinsky Mór ásatásairól, a szőlőművelés fennmaradt eszközeiről, a szénkénegezésről, a dézsmapincék helyéről, az Orvoskúthoz kapcsolódó népszokásokról, régi utcanevekről.

Az első forgóból szó esett a Csárdaalapról, Vámos-dűlőről, Kender-hegyről, Kerékdombról, Szilfás-dűlőről, Rácosztájokról, de a harmadik forgóban az Aranyosi dűlő és Rókalikas is tartogatott érdekességeket.
Képeket láttunk Kölesd kincseiről, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „kölesdi kincs”-ről, a Szent Márkot ábrázoló zománcberakásos, aranyozott bronzkorongról és Béri Balog Ádám Rákóczinak írt jelentéséről.

Határnevek Kölesden

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink