Törvény, jog, erkölcs - a bűn megítélésének szempontjai


2013. március 4-én a népfőiskola foglalkozásán Dr. Baranyai Eszter egyesületi elnök előadását hallgattuk „Törvény, jog, erkölcs – a bűn megítélésének szempontjai” címmel. Az előadás során kirajzolódott, hogy jog, erkölcs, bűn témája hogyan kapcsolódik össze, hogyan változott a történelem során.

Esemény időpontja: 2013.02.02
2013-02-02

2013. március 4-én a népfőiskola foglalkozásán Dr. Baranyai Eszter egyesületi elnök előadását hallgattuk „Törvény, jog, erkölcs – a bűn megítélésének szempontjai” címmel.
Az előadás során kirajzolódott, hogy jog, erkölcs, bűn témája hogyan kapcsolódik össze, hogyan változott a történelem során.
Az erkölcs, mint normarendszer az ember belső lelki életével kapcsolatos jelenség. Itt került elő a jó, rossz, becsületes, becstelen, helyes, helytelen, mint társadalmi szabály, amely az idők folyamán állandóan változik, de különböző közösségekben is eltérő.
Hallottunk az erkölcsi természettörvényről és a pozitív törvényről, ezek szerepéről, köztük levő különbségekről.

A jog tekintetében ismerkedtünk a joggal általában, a természet- és pozitív joggal, a görög világtól a 18. századon át eljutottunk az 1948-ban az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Általános Nyilatkozatáig, ami után már nem természetjogról, hanem emberi jogokról beszélünk.
Szó esett a jogalkotásról, az erkölcsi normákról, a közerkölcsről, valláserkölcsről, a jog szabályainak és az erkölcsi normáknak a betartásáról is.

A bűn, mint filozófiai-erkölcsi fogalom, koronként, népcsoportonként más-más elbírálás alá esett. Mivel a bűn nem azonos a bűncselekménnyel, ezért a büntetés is sokféle lehet.
A jogi büntetés mellett a közösségi büntetések között találjuk a megszólást, kicsúfolást, kirekesztést, kiközösítést, nyilvános megalázást, kimuzsikálást, kitáncolást, macskazenét, de a feudális korban a pellengér, a szégyenfa is a megszégyenítés, megbecstelenítés eszközei voltak.

A halálbüntetés is végigvonult az emberiség történelmén.
Mi magyarok 1990 októberében jutottunk el a megszüntetéséig, amikor az Alkotmánybíróság meghozta ez ügyben a határozatát, mi szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.

Előadás előtt Varga András a hallgatóknak elmondta, hogy az Közéleti Egyesület 2012. évi munkája alapján elnyerte „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete 2012" címet, ez alkalomból örömmel gratuláltunk egyesületünk elnökének.