Kölesdi húsvéti népszokások

Bár a locsoláson és a festett tojáson kívül manapság már nem nagyon tartjuk a húsvéti népszokásokat, az idősebb kölesdiek még emlékezhetnek a hagyományos böjti ételekre, a kókányulásra, sőt a nagypénteki fürdésre is. Kölesden és Kistormáson is élénken éltek még ezek a szokások a múlt század első felében.
2007-04-04

Bár a locsoláson és a festett tojáson kívül manapság már nem nagyon tartjuk a húsvéti népszokásokat, az idősebb kölesdiek még emlékezhetnek a hagyományos böjti ételekre, a kókányulásra, sőt a nagypénteki fürdésre is. Kölesden és Kistormáson is élénken éltek még ezek a szokások a múlt század első felében.

"A húsvét ünnepköréből a nagypéntek emelkedik ki. Mindkét helyen megböjtölik. Vannak, akik nem esznek egy falatot sem, míg a csillag fel nem jön. Az enyhébb böjt ételei Kölesden: lencseleves, főtt tojás, mákos-, túróstészta, Tormáson hagymakása, főtt tojás, sózott retek.

Kölesden a század elején még élt a nagypénteki fürdés szokása. Koritsánszky O. közli 1902-ben: "Az anyák nagypénteken már kora reggel küldik a fiúkat, meg a lányokat a folyóra, hogy ott mosakodjanak meg, mivel ha ezt teszik, abban az évben frissek és szorgalmasak lesznek." A víz tisztító, megszentelő erejébe vetett ősi hit a szokás alapja.

A húsvét szokásvilágában a tojásfestés és -ajándékozás áll a középpontban. ... Ma a kisgyermekeket ajándékozzák meg tojással. A körösztanyák (köre) buzgón festegetik a kacsa- és tik-tojást, a kölesdiek börzsönnyel pirosra, a tormásiak hagymalében barnára. Minkéthelyt cifra tojások szokásosak. Festés előtt viasszal írják rájuk a mintákat. Húsvét délutánján azután megindul a gyerekek között az ősi gyermekjáték, a kókányulás. ... A hegyes végükkel összeütik a tojásokat, amelyiké eltörik, annak meg kell ennie.

Az öntözés csak Kölesden - és csak a kisgyermekek körében szokásos."

Részlet Varga Anna: Két szomszéd falu című könyvéből (1940)

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek