Kölesdi védelmi bázis


A II. világháborút követő „hidegháborús” korszakban – főleg a kubai válságot követően – hazánkban is kellő gondot fordítottak a lakosság védelmének megszervezésére és az óvóhelyek építésére. Ebben a korban, 1969-1972 között épült meg a Tolna Megyei Honvédelmi Tanács háborús körülmények közti működését biztosító kölesdi bázis, de ekkor épült a jelenlegi lakossági óvóhelyek többsége is.

2007-10-26

A legtöbb ország folyamatosan szervezte, a magyar kormányzat a II. világháború előtt az utolsó pillanatokban kezdte meg a lakosság védelmét és az ország háborús működtetését biztosító óvóhelyek, raktárak és vezetési pontok megépítését.

A II. világháborút követő „hidegháborús” korszakban – főleg a kubai válságot követően – hazánkban is kellő gondot fordítottak a lakosság védelmének megszervezésére és az óvóhelyek építésére. Ebben a korban, 1969-1972 között épült meg a Tolna Megyei Honvédelmi Tanács háborús körülmények közti működését biztosító kölesdi bázis, de ekkor épült a jelenlegi lakossági óvóhelyek többsége is. A lakosság körében a kötelező és kissé túlzásba vitt, az atomháborúról szóló légoltalmi kiképzés miatt emlékezetes ez az időszak.

A kölesdi bázis korlátozottan volt képes az atom-, vegyi és biológiai támadásnak ellenállni, 20-30 fő teljes elzárkózását biztosította. Saját áramellátással, hűtő-fűtő rendszerrel és vízellátással rendelkezett. A vezetési rendszerek működtetéséhez saját telefonközponttal, közvetlen és a postai rendszerbe kapcsolt vezetékes telefonokkal, géptávírókkal, vezeték nélküli híradó eszközökkel, automata vegyi jelző berendezésekkel szerelték fel. A létesítmény és az abban tartózkodók kiszolgálását külön orvosi rendelő, étkező és pihenő helyiségek és különféle készletek biztosították. A létesítményt a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozó Tolna Megyei Polgári Védelmi Törzsparancsnokság és az állományába tartozó kiszolgáló személyzet üzemeltette, védelmét polgári fegyveres őrség látta el.

A rendszerváltozást követően a politikusok, mint nagyon sok mindenre, a védelmi igazgatásra sem fordítottak kellő figyelmet, nem biztosították a szükséges költségeket. A honvédelem hanyatlásnak indult, a polgári védelmi feladatrendszer a Belügyminisztérium hatáskörébe került, a megyékben meglevő védett vezetési pontok feladatát törölték, több helyen a létesítményeket eladásra kínálták fel.

A világon minden magára valamit adó ország fontosnak tartja állampolgárai biztonságát és a védelmi igazgatási rendszer béke- és minősített időszaki működtetését. Kiemelten kezeli a genfi konvencióban meghatározott feladatokat (a lakosság oltalmazását a háborúk és katasztrófák hatásaitól) biztosítja a NATO tagságból adódó követelményeket, készül a globális felmelegedés, a terrorizmus és más veszélyhelyzetek kezelésére. Ezek érdekében áldoz és fenntartja többek között az óvóhelyeket és a vezetési pontokat.

A 2000-ben megalakult és az objektum kezelését jelenleg ellátó Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság úgy döntött, hogy annak ellenére fenntartja a létesítményt, hogy a költségvetés erre a célra semmilyen forrást nem biztosít. A pénztelenség kívül-belül meglátszik a létesítményen, eredeti feladatát csak korlátozottan képes ellátni. Jelenleg tartalék vezetési pontként és kiképző bázisként funkcionál.