Nagy László előadása a Holokausztról

2014. február 24-én a kölesdi Népfőiskola előadója Nagy László, a Garay János Gimnázium tanára volt. A hallgatók számára már ismerős volt az előadó, hiszen tavaly Jeruzsálem, idén pedig a Holokauszt volt a téma.
Esemény időpontja: 2014.02.24
2014-02-24

2014. február 24-én a kölesdi Népfőiskola előadója Nagy László, a Garay János Gimnázium tanára volt.
A hallgatók számára már ismerős volt az előadó, hiszen tavaly Jeruzsálem, idén pedig a Holokauszt volt a téma.

A Holokauszt, azaz héberül soá, azaz katasztrófa, összeomlás, tragédia.
Magyarul a holokauszt a teljesen elégő áldozatot jelentette, hiszen a zsidó vallás fontos eleme az áldozás volt.

Ha a Holokausztról beszélünk, általánosságban mindenkinek a II. világháború, Hitler tettei jutnak az eszébe, de ez a történet nem a XX. században kezdődött.
A zsidósággal szemben egy meglehetősen sajátos közeg él, a zsidók a környezetüket mindig kirekesztőnek , idegennek érezték.
Már a Római Birodalom területéről is többször távozniuk kellett, monoteizmusuk, illetve szigorú vallási felfogásuk miatt.
Gettók már a középkorban is léteztek, kis városokat, városrészeket foglaltak el és különállónak, összetartónak tartották.

A vádak a zsidók ellen a középkor óta csak rosszabbak lettek: ilyen az Anti judaizmus, és a vérvád, az ostyagyalázás is.
A zsidókat mindig igyekeztek különböző megkülönböztető jelzésekkel illetni, ilyen volt a sárga kör vagy csillag viselése is. A XIX. században a zsidók ábrázolásainak jellegzetessége a hosszú orr, kezét dörzsölgető ábrázolás. Az Egyesült Államokban választási kampányokban is szerepel a zsidóság.

Leghíresebb zsidókat lejárató kampányok pl.: a magyarországi Sólymos Eszterkét érintő vérvád, és a francia Dreyfus-ügy.
A XX. században az antiszemitizmus tipikus ábrázolásmódja A Cion bölcsességek könyve, mely a hatalom átvételéről szól a világ felett, mely több helyről összeollózott dokumentum.

1922-ben Adolf Hitler hatalomra kerülésekor, amikor is birodalmi kancellár lett, Sátánként ábrázolta a zsidókat, különböző plakátokon és újságokban. 1932-ben már annyira megalázzák őket, hogy a Dávid-csillag kötelező viselésére, köztisztviselői állásokból való kirekesztésre, üzletek megjelölésére kötelezték őket.
1935-ben a Nürnbergi faji törvények kifejtik, hogy ki milyen mértékben számít zsidónak, és hogyan kell kiközösíteni a társadalomból.
1938. a nürnbergi zsinagóga lerombolása, zsidó orvosok, ügyvédek praktizálásának megtiltása, minden zsidónak viselnie kell az Izrael és Sára nevet, illetve az okmányokban szerepel a J (Jude) betű.

A zsidók nagy része elmenekül Németországból, de az eviani konferencia meggátolja, hogy tömeges zsidó menekülteket fogadjanak be a különböző országok.
A második világháború kitörését megelőzi még az 1938-as „bécsi akció” illetve a „Kristályéjszaka”, melynek nem volt más célja, mint a megfélemlítés.
Tudnunk kell, hogy koncentrációs táborokat nem Hitler építetett először, hanem az angolok, Dél-Afrikában, illetve a Szovjetunióban a gulágok előzték még meg a német tömeges koncentrációs táborainak építését. Azért fontos ezt kiemelni, mert a németek úgy látták, hogy a célzott és sok zsidót érintő csapásokat csak gettókban, és összegyűjtve lehet ezen népre mérni.
Itt különböző atrocitások érték a zsidó népet, mint például az élelmiszerfogyasztás túlzott korlátozása.
1942. január 20-án a Wannsee-i Konferencia Végső megoldást (Endlösung) talált a zsidó kérdés megoldására. Felmérték, hogy Európában 11 millió zsidó él, és világos volt a cél. 5-6 millió zsidót pusztítottak el.
Auschwitz-ban 1,3 millió zsidó halt meg, legtöbben Magyarországról. Ám a háború befejeztével Mengele és társai kivételével sokakat elítéltek (J. Kramer; Eichmann), akik részt vettek a zsidó nép kiirtásában.

Nem feltétlen békében de megszületett Izrael állam, és a Világ Igazainak Ligete. Szerencsére a történelem hírt ad olyan személyekről is, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben (pl. O. Schindler).

A Magyarországi zsidók megöletésének remek emlékművet állítanak a Duna parton található elhagyott cipők, mely eseményről a magyar Holokauszt emléknapján virágokkal meg is emlékeznek.

Tavaszi Gabriella
Kapcsolódó hírek, események

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek