A népfőiskola ötödik foglalkozása
Esemény időpontja: 2007.01.29
2007-01-29
Honfoglaló őseink a népvándorlás és a kalandozások során találkozhattak pénzzel, de a magyar pénzverés kezdetét Szent István uralkodásától számíthatjuk.
A pénzeken lévő apró kis jelek a pénzveréssel kapcsolatos ellenőrző jegyek szerepét töltötték be. ezeket a jeleket az Árpád-házi királyok által veretett pénzeken (azok fénymásolatain) vizsgáltuk. 682 magyar pénzre csodálkozhattunk rá.
Megtudtuk, hogy II. Géza (1141-61) pénzei a világ legkisebb érméi (6 mm átmérőjűek). III. Béla (1172-96) egylapú vereteket készíttetett, melyeken először jelenik meg a kettős kereszt a címerben. Az ő korából való az Árpád-ház egyetlen rézpénzfajtája. Ezt a rézpénzt nem csak nyomtatott, hanem érme formájában is láthattuk.
Az Árpád-házi pénzverésre jellemző, hogy évente kötelező volt a pénzcsere, melynek során új vereteket bocsátottak ki.
Károly Róbert (1308-42) aranyforintot és ezüstgarast veretett. Az aranyforint színsúlya 3,52 g volt, egy aranyforint 16 garast ért.
Érdekes kérdés volt az előadás végén: napjaink pénzeit ismerjük-e? Szégyenkezve néztünk magunk elé: mi van a pénzeink előlapján, hátlapján? A harminc résztvevő hazaérve biztosan tanulmányozni kezdi a mai pénzek ábráit.
A pénzérmék képei a Numismatics Hungary weblapjáról származnak.
Eseménynaptár
eseménynaptár nagybanLegfrissebb híreink
- 2024-04-11Színházi meghívó (Nemzeti Lovas Színház - Rómeó és Júlia)
- 2024-03-04Meghívó a március 15-kei megemlékezésre
- 2024-03-01Változás a Népfőiskola programjában
- 2024-02-20Meghívó Baranyai László Emléknapra
- 2024-02-14Baba-Mama farsang Kölesden - meghívó
- 2024-01-28Szenior örömtánc Kölesden a spotcsarnokban
- 2024-01-25A Népfőiskola 25. évfolyamának 2. félévi tematikája