Dr. Lénárd Tibor előadása a magyarok kalandozó hadjáratairól


2014. november 24-én Dr. Lénárd Tibor a kalandozások koráról beszélt. Előadásában a kalandozások lefolyásáról és okáról is hallottunk.

Esemény időpontja: 2014.11.24
2014-11-24

2014. november 24-én Dr. Lénárd Tibor a kalandozások koráról beszélt.
Előadásában a kalandozások lefolyásáról és okáról is hallottunk.

Negyvenhét hadjáratot tudunk évszámhoz kötni.
Ennél természetesen sokkal több volt, de ezek évszáma nem ismert.
Történeti munkákban utalások, illetve leírások is olvashatók.
A nyugati írásokban csak a tényekről hallunk, a keletiek azonban leíró jellegűek.

Az első hadjáratok 836-ban valószínű Etelközből indultak, őseink eljutottak a Duna vonaláig, majd a Dunántúlra, 881-ben már Bécs környékén portyáztak.
882-ben az Al-Dunánál találkozhatunk velük, 894-ben pedig a Duna-Garam vonalánál, ahonnan nem is térnek vissza.

Egész Európát végig rabolták Észak-Itáliától Franciaországon át spanyolföldig, mindenhonnan nagy zsákmánnyal, és rabszolgákkal tértek vissza.

Az első nagy vereséget 933-ban a szászországi Merseburg környékén I. Henrik mérte a magyar hadra, majd utoljára 955. augusztus 17-én a bajorországi Ausburgnál I. Ottó verte szét a magyar sereget.
Ezek után déli irányban tovább folytatták a hadakozást, de 970-ben a Bizánc ellen indított hadjárat kudarca végleg lezárta a kalandozásokat.

Megtudtuk, hogy a kalandozások célja a zsákmányszerzés volt.
Nemesfémet, rabszolgákat raboltak, adót szedtek, de egyben életmód is volt, hiszen ahol teleltek, ott el is tartották őket, de arról is szó esett, hogy uralkodók viszálya esetén gyakran hívták a magyarokat segítségül.