Nagy László előadása a Reformációról

2017-ben a reformáció 500-dik évfordulója kapcsán február 6-án Nagy László tanár előadását hallgattuk „Reformáció Magyarországon„ címmel.

2017-ben a reformáció 500-dik évfordulója kapcsán február 6-án Nagy László tanár előadását hallgattuk „Reformáció Magyarországon„ címmel.

Luther Márton 1517-ben október 31-én szegezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ezért a reformáció emléknapja október 31.

Legfontosabb elvei között szerepelt „az ember egyedül csak a hit által üdvözül, nincs különbség világi ember és pap között”.

A vetített képek között láttuk Luther címerét, a „Luther-rózsát”, amely az Evangélikus Egyház jelképe, „logója” lett.
Luther Mártont (1483-1546) szokták a reformáció atyjának nevezni, aki Eislebenben született, egy bányászcsaládban.
Apja jogásznak és hivatali állás betöltésére szánta fiát.

Az egyetemen a kitűnő elméjű Lutherre társai nemcsak a „filozófus” nevet ragasztották, hanem a „muzsikus” jelzőt is megkapta.

Az alapok elvégzése után választotta a jogi kart, majd teológiai tanulmányokba kezdett.
1505. július 18-án belépett az Ágoston rendi kolostorba.
A Biblia tanulmányozása során rájött arra, hogy a HIT a fontos, az ember Istenben való hite, amely elvezeti őt Krisztus békéjéhez.

Sokszor került válságba, küzdött az ördöggel.
Rómába utazott, ahol még jobban megingott hite, mert áruként kezeltek mindent, azt érezte, hogy az egyházi gyakorlat csak színház, és mély hite a katolikus egyház gyakorlatával nem fért össze.

1507-ben pappá szentelték, 1512-ben a wittenbergi egyetem teológiai professzora lett.
Felismerte, hogy Isten igazsága az maga a könyörületesség, rámutatott, hogy a törvény és evangélium igazsága között különbség van.

A 95 tétel kifüggesztésének előzményeiről is szó esett.
A Tetzel János nevéhez fűződő búcsúcédulák árusításáról, (miszerint, ”amint a pénz a perselyben csörren, a lélek a tűzből a mennybe röppen.”)

A 95 tétel megjelent németül, és a pápa karikatúrájával terjeszteni kezdték.

1521-ben a pápa kiközösítette, de Bölcs Frigyes választófejedelem pártfogásba vette, így Wartburg várában három hónapos raboskodás alatt lefordította az Újszövetséget görögről németre (ez a Szeptemberi Biblia), 1522-ben jelent meg, majd 1534-ben a teljes német nyelvű Biblia is.

Hallottunk a gyermekek és a nép részére írt Kis kátéról, és a lelkészeknek készült Nagy kátéról, zeneszeretetéről, a németül írt 37 énekszövegről (köztük az Erős vár a mi Istenünk kezdetű).

Szó esett a hullazsinatról, (VI. István rendezte 896-ban), a XIII. században élt Assisi Szent Ferencről, az eretnekekről, az inkvizícióról, a máglyahalálokról, Husz Jánosról, a reformáció megjelenéséről a német–római császárságban, az egyházszakadásról, Bóra Katalin egykori apácával kötött házasságáról, (mivel a Bibliában nem talált utalást a cölibátusra), hat gyermekéről, az 1521 évi birodalmi gyűlésről, ahol tanai visszavonására akarták kényszeríteni.
Fontos tudni, hogy Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása. Az események azonban mégis az egyházszakadáshoz vezettek.

Luther Márton 1546-ban, 73 éves korában halt meg és a wittenbergi vártemplomban helyezték nyugalomra.

Nagy László előadása a Reformációról

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink