Bohóc az álarc mögött, Gazdag Ferenc előadása Hofiról

2015. január 19-én Hofi Géza Kossuth díjas, Jászai Mari díjas, Érdemes és Kiváló művész, színész, humorista sok buktatóval tarkított életéről hallottunk előadást Gazdag Ferenc tanártól.

A sokunk által szeretett és nagyra becsült színész humorista 1936-ban Kőbányán született Hoffman Géza néven.
Fényképeken keresztül ismertük meg családját, gyermekkorát, házasságait, iskoláit, korán kibontakozó tehetségét, amiben szüleitől örökölt képességeit mutatta meg. Zenei adottságát édesanyjától, humorát pedig apjától örökölte.

Meglepő volt hallani, hogy az élete végéig zárkózott természetű ember magánéletébe szinte senkit nem engedett be.

Gimnáziumi évei alatt nyaranta téglagyárban dolgozott. Érettségi után a kőbányai porcelángyárban festőként tevékenykedett, mert ugyan háromszor jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, de felvételt egyszer sem nyert.

Később, kőbányai porcelángyári munkásként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József, Sztankay István voltak társai. Emellett a kőbányai téglagyár Jászai András vezette színjátszó csoportjában játszott.

Öt évig dolgozott gyári munkásként, míg 1960 szeptemberében Szendrő József felfigyelt tehetségére és a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette.

Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, ezek sikerén felbuzdulva 1963-ban visszaköltözött Budapestre, és Marton Frigyes támogatásával az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel Hofi Géza néven fellépéseket vállalt az egész országban.

1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában a táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté.

1969-ben a Komlós János vezetete Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, amelynek 1982-ig volt tagja.

Sorban jelentek meg hangfelvételei, közülük nem egy aranylemez lett.
Kovács Katival és Koós Jánossal a zenés paródia műfajának első triója voltak, állandó szerző társai Malek Miklós és Szenes Iván.

1983-ban Ádám Ottó szerződtette a Madách Kamara Színházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé.
Hofélia című önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel.
1987 októberétől láthattuk az Élelem bére című estjét, amely 2001. május 27-ig 1500 előadást ért meg.

Hofi a rendszerváltás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott.
Meggyőződéses baloldali ember volt, de paródiájában a hibákat mindig példaszerűen tárta a közönség elé.

Átesett egy szívinfarktuson, szemműtéten, s csak 2002. februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott nagy sikerrel 2002. április 10-én bekövetkezett haláláig.

Síremlékén az életutat szimbolizáló bakancs, palást és babérkoszorú bronzból készült, melyet elloptak. A szimbólumokat a felújított síremléken kőből faragva láthatjuk a Farkasréti temetőben.

A Thália Színház előtt áll Stermeny Géza "Szinház" című szobra, melyet mindenki csak HOFI szobornak nevez.

Bohóc az álarc mögött, Gazdag Ferenc előadása Hofiról

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink