Sióagárdra kirándult a Népfőiskola

A kölesdi Népfőiskola 2018. október 18-án a sióagárdi Hímzésmúzeumba látogatott.

A kölesdi Népfőiskola a zárófoglalkozásai után a tanévet közös kirándulással fejezi be.
Ez a 2017/18-as tanév végén az időjárás „jóvoltából” márciusban elmaradt.

Ezt pótoltuk 2018. október 18-án.

Kellemes őszi időben, az önkormányzat kisbuszával és személyautóval érkeztünk a sióagárdi Hímzésmúzeumba, ahol a múzeum létrehozója, működtetője, tulajdonosa, Vargáné Kovács Veronika agárdi népviseletben fogadott bennünket, és mindenre kiterjedő részletességgel és figyelmességgel mutatta be magángyűjteményét.

Először elmondta, hogy a sióagárdi pincék helye a Leányváron épült pincefaluban van, ahol mintegy 400 pince és tanya található, ezen kívül még találunk úgynevezett lik-pincéket is, amelyek előtt nincs présház.
Az önkormányzat agyagtáblákkal jelölte meg az eredeti állapotban látható pincéket.

A múzeum bejárata fölött Kozák Éva kültéri kerámiája fogadja a látogatókat.

Sióagárd címerében az agárdi legendát három vár jelzi, hiszen a hagyomány szerint az uraság birtoka három várra oszlott.
A Baki várban az uraság, a Leány várban leánya, a Janya várban a feleség tanyázott.
A középen futó három sáv a Sió-Sárvíz jelképe, alul pedig a szőlő, amely mindig meghatározó volt a területen.

A településre a régi időkben a folyók találkozása miatt az elzártság volt a jellemző.
A török idők után ide az apátság által telepített magyar-katolikus közösség ma is tartja vallásosságát.
1903-ig Agárd néven ismerték, ekkor kapta a Sió előnevet, de a helyiek a mai napig „agárdinak”vallják magukat.

Végig néztük a vitrinek anyagát, ahol a legősibb fehér hímzéstől végigkövethettük az elszínesedés útját, láttuk a jellegzetes agárdi színeket, mint a sötétlila, permetkék, olajzöld.

Vezetőnk felhívta figyelmünket a mintakincs változatosságára, a lyukhímzés alkalmazásának területeire, a cakkok alakjára, a dupla borsólyuk színeire, majd a vitrinben levő szoba tárgyairól, és a népviselet jellegzetességeire hívta fel figyelmünket.

Láttuk a csuklóig érő szűk ujjú ingeket, a rózsás és vízfolyásos tutyikat, a bimbós, koszorús és bütykös kapcákat, a „péntölös” viseletet, a „kenyet” kötényt és annak készítését, a nagyünneplőt, a menyasszony fekete ruháját, megismertük a kendőkötés huncutságát, a viseletbe öltöztetés fortélyait.

Végül megnyíltak előttünk a szoknyákkal, kapcákkal, tutyikkal, löbikékkel, kendőkkel zsúfolásig teli szekrények.

Sióagárdra kirándult a Népfőiskola

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink