Zentai András előadása Az I. világháború utáni békékről


2018. december 3-kán a Népfőiskola 20. évfolyamán Zentai András tanár, címzetes igazgató huszadik alkalommal volt előadó.


Esemény időpontja: 2018.12.03
2018-12-17

2018. december 3-kán a Népfőiskola 20. évfolyamán Zentai András tanár, címzetes igazgató huszadik alkalommal volt előadó.
Előadása az I. világháború utáni békékről, és annak következményeiről szólt.

Először a háború előzményeiről hallottunk.

A XIX. század második felében a nagyhatalmak fejlődését az egyenlőtlenség jellemezte.
A gyarmattartó hatalmak fejlődése lelassult, a kapitalizmus útján később lépő országok (Németország, Osztrák-Magyar monarchia, Olaszország) gazdasági fejlődése meggyorsult, de a nyersanyag és biztos piac a gyarmatok miatt hozzáférhetetlen volt.

Mivel területeket csak erőszakkal lehet elvenni, ez a folyamat vezetett a világháborúhoz.

Így került szóba 1871-ben a Porosz-francia háború, az 1882-ben létrejött Hármas szövetség Németország, Olaszország és a Monarchia között (Központi hatalmak), az Atlanti szövetség Nagy-Britannia, Oroszország és Franciaország között.

Megindultak az erőfelmérések. Hallottunk a marokkói válságról, Bosznia-Hercegovina annektálásáról, az 1912-13-ban folyó Balkáni háborúkról.

Ilyen körülmények között történt a szarajevói merénylet 1914. június 28-án, melynek kapcsán a németek meggyőzték Ferenc Józsefet, és a merénylet után, július 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának, és a csapatok megindultak délre.

Hallottunk a sorban egymást követő hadüzenetekről.
A németek villámháborút terveztek, de ez állóháborúvá vált.

1916 már a gépek háborúja volt, ahol a tankok, géppuskák, repülők és harci gázok is beléptek a harcokba.

A nyugati és keleti front eseményeiről, Románia szerepéről, az Egyesült Államok bekapcsolódásáról, az oroszországi 1917-es eseményekről is hallottunk, meg arról, hogy közben 1918-ra a Központi hatalmak erőtartalékai kimerültek, és október 3-án az Osztrák-Magyar monarchia, október 11-én a németek is letették a fegyvert.

A fegyverszünetet követték a béketárgyalások, majd a békeszerződések.
Ennek mottója a „Jaj a legyőzötteknek!”

A trianoni békeszerződést trianoni békediktátumnak is nevezik, ami azt jelzi, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte.
A soknemzetiségű Magyarország területének 2/3-ad részét elvesztette.

A háborúban 33 ország vett részt, 74 millió katona veszett el, 10 millió civil lakos halt meg.

Sajnos a kényszer szülte békediktátum magába hordozta egy újabb háború gyökerét.