Szekszárd középkori története a legújabb kutatások tükrében

2019. február 18-kán Dr. Geréné Dr. Vizi Márta régész, főmuzeológus előadását hallottuk Szekszárd középkori története a legújabb kutatások tükrében címmel.
Esemény időpontja: 2019.02.18
2019-02-19

2019. február 18-kán Dr. Geréné Dr. Vizi Márta régész, főmuzeológus előadását hallottuk Szekszárd középkori története a legújabb kutatások tükrében címmel.

Csikné Bányai Mária évfolyamfelelős köszöntője után a Népfőiskola hetedik előadója kölesdi kötődéséről beszélt, majd bemutatta Dr. Gere László fotósorozatát.

Felhívta figyelmünket a Szekszárd ahol élünk című, gyermekeknek szánt olvasókönyvre.

Szekszárd város történetének újabb eredményei abból származnak, hogy 2008 előtt a város szerette volna a Vármegyeházát felújíttatni, ennek kapcsán sok érdekes adat került elő a „Megyeház előtti” időszakból.

Elkezdték a Bencés apátság történetének kutatását, ekkor került reflektorfénybe a szekszárdi vár.

A felújítás során lehetőség volt műszaki kutatási módszerekkel kutatni.

Amikor a Béla király teret újították fel, amely 8-10 hónapig tartó munka volt, a földmunkák során igen sok adalék került elő.

Láttuk az 1930-as évek légi felvételét, amelyen a Vármegyeháznál még nem látható a bencés apátság maradványa, de látszik a templom, és egy iskola, amit azóta lebontottak.

Tudjuk, hogy később csatornaépítés kapcsán találták meg az apátság pilléreit és falait.
Szerették volna megtalálni Béla király sírját is, de ez nem sikerült.

A kutatások az 1960-as években folytatódtak.
Hosszú névsorban láttuk a kutatással foglalkozók neveit.

Rajzokon ismerkedtünk az apátsági templom építési periódusaival.
Bizonyítékok vannak arról, hogy 1061-ben Béla király idején Szekszárd területén létező település volt, de a király a templom elkészülte előtt meghalt.

A török megszállás alatt a bencés szerzetesek elmenekültek, az épületeket „török módon” használták
Evila Cselebi az 1660-as években leírja a várat és a külvárost.
„Magas dombon négyszögletű kőépületű vár magányosan állt, nyolc tornya van, alacsony árok veszi körül, benne 5 ház van.”

A keresztény templomot dzsámivá alakították, a harangból ágyút öntöttek

Továbbiakban 1528-ból,1599-ből,1772.ből, való térképek, majd az 1783-as I. katonai felmérés, az 1856-60-as II. katonai felmérés, az 1856-os kateszteri térképek a terebélyesedő Szekszárdról árulkodnak.

1832-es Mészáros céhlevélben a város rajza is szerepel, és az 1853-as céhlevelek városrajzán sincsenek emeletes házak.

A középkori emlékekre épült az új város, ezért a feltárások mellett is sok a fehér folt, melyek feltárása még a kutatókra vár.
Kapcsolódó hírek, események

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek