Szekszárd középkori története a legújabb kutatások tükrében
Esemény időpontja: 2019.02.18
2019-02-19
Csikné Bányai Mária évfolyamfelelős köszöntője után a Népfőiskola hetedik előadója kölesdi kötődéséről beszélt, majd bemutatta Dr. Gere László fotósorozatát.
Felhívta figyelmünket a Szekszárd ahol élünk című, gyermekeknek szánt olvasókönyvre.
Szekszárd város történetének újabb eredményei abból származnak, hogy 2008 előtt a város szerette volna a Vármegyeházát felújíttatni, ennek kapcsán sok érdekes adat került elő a „Megyeház előtti” időszakból.
Elkezdték a Bencés apátság történetének kutatását, ekkor került reflektorfénybe a szekszárdi vár.
A felújítás során lehetőség volt műszaki kutatási módszerekkel kutatni.
Amikor a Béla király teret újították fel, amely 8-10 hónapig tartó munka volt, a földmunkák során igen sok adalék került elő.
Láttuk az 1930-as évek légi felvételét, amelyen a Vármegyeháznál még nem látható a bencés apátság maradványa, de látszik a templom, és egy iskola, amit azóta lebontottak.
Tudjuk, hogy később csatornaépítés kapcsán találták meg az apátság pilléreit és falait.
Szerették volna megtalálni Béla király sírját is, de ez nem sikerült.
A kutatások az 1960-as években folytatódtak.
Hosszú névsorban láttuk a kutatással foglalkozók neveit.
Rajzokon ismerkedtünk az apátsági templom építési periódusaival.
Bizonyítékok vannak arról, hogy 1061-ben Béla király idején Szekszárd területén létező település volt, de a király a templom elkészülte előtt meghalt.
A török megszállás alatt a bencés szerzetesek elmenekültek, az épületeket „török módon” használták
Evila Cselebi az 1660-as években leírja a várat és a külvárost.
„Magas dombon négyszögletű kőépületű vár magányosan állt, nyolc tornya van, alacsony árok veszi körül, benne 5 ház van.”
A keresztény templomot dzsámivá alakították, a harangból ágyút öntöttek
Továbbiakban 1528-ból,1599-ből,1772.ből, való térképek, majd az 1783-as I. katonai felmérés, az 1856-60-as II. katonai felmérés, az 1856-os kateszteri térképek a terebélyesedő Szekszárdról árulkodnak.
1832-es Mészáros céhlevélben a város rajza is szerepel, és az 1853-as céhlevelek városrajzán sincsenek emeletes házak.
A középkori emlékekre épült az új város, ezért a feltárások mellett is sok a fehér folt, melyek feltárása még a kutatókra vár.
Eseménynaptár
eseménynaptár nagybanLegfrissebb híreink
- 2024-11-08Meghívó Márton napi lámpás felvonulásra
- 2024-10-24A Népfőiskola 26. évfolyam első félévének tematikája
- 2024-09-18Meghívó a Magaságyás, komposztálás kertészkedés című előadásra
- 2024-09-03Meghívó a Díszítőművész szakkör szigetvári kiállításának megnyitójára
- 2024-08-31Meghívó Mészárosné Antoni Melinda kiállítására
- 2024-08-08Meghívó a kölesdi Szent István napi ünnepségre
- 2024-08-08Meghívó Biszák László kiállításának megnyitójára