Megemlékezés a KÖLESDI HARC napján

2022. szeptember 1-én a hagyományos Béri Balogh Ádám ünnepséget Kölesden a szakadó eső meghiúsította. Az ünnepi beszédet Baky László az iskola folyosóján mondta el, a koszorúkat egy delegáció vitte a közadakozásból állított Béri Balogh Ádám szoborhoz.

A cikkben részleteket olvashatnak Baky László ünnepi megemlékezéséből.

Baky László beszédében szó esett arról, hogy 314 esztendővel ezelőtt 1708. szeptember 02-kán megsemmisítő vereséget mért a Béri Balogh Ádám vezette kuruc sereg Kölesdnél a császári zsoldban álló rácokra, megakadályozva, hogy haderejük egy osztrák csapattesttel egyesülve kiszorítsa a szabadságharcos erőket a Dunántúlról.

Éppen egy kedvező lélektani pillanatban történt Béri Balogh Ádám határozott katonai fellépése.
A trencséni csata után vagyunk, ez már a Rákóczi-szabadságharc hanyatló időszaka.

A győztes hadmozdulat komoly stratégiai jelentőséggel bírt, egy évvel hosszabbította meg a Dunántúl kurucok általi birtoklását.
A győzelem nagyságát az is érzékelteti, hogy ez által Kölesd neve a történelmi atlaszokban is szerepel.

Béri Balogh Ádám az egyik legismertebb kuruc csapattiszt, akiről Thaly Kálmán híres-hírhedt „álkuruc balladái” közül Balogh Ádám nótája ma is töretlen népszerűségnek örvend.

1704 elején csatlakozott a kurucokhoz, 1705 őszétől Rákóczi megingathatatlan híve lett, s a nagyságos fejedelem egyik legjobb csapattisztjeként jellemezte emlékirataiban.

Jelentős része volt már az 1706 őszén kivívott Győrvár–egervári diadalban is, amikor brigadérosi kinevezésre terjesztették fel, de Rákóczi csak Trencsén után, egy előléptetési hullám keretében írta alá a kinevezési okmányát.

A szeptember 2-kai jeles napon, a kölesdi csata során Béri Balogh Ádám az ezeréves magyar taktikát alkalmazza: látszólagos megfutással csalja egy kisebb csapat a főerők elé a rácokat, s ezután a baranyai Vörösmartig üldözik az ellenséget.

Mi is ez az ezeréves taktika? A könnyűlovas, portyázó hadviselés valóban már a honfoglaló és „kalandozó” őseinket is jellemezte, de a középkori Magyar Királyság hadereje lassan nyugat-európaivá vált, amelynek csak egy részét képezte a könnyűlovasság, gyakran nem is magyar, hanem például kun segédcsapatok által képviselve.

A kurucok harcmodora a rácokéval együtt a török elleni küzdelmek során alakult ki, s a két nép közti ellentét gyökerei is ebbe az éppen csak letűnt korba nyúltak vissza, hiszen a magyarországi oszmán hódoltságban a török jelenlét elsősorban a balkáni alattvalókon keresztül valósult meg.

Kölesdnél tehát közel azonos harcértékű és harceljárást alkalmazó seregek csaptak össze, a császáriak oldalán csak kisebb számú, száz, legfeljebb kétszáz fős reguláris gyalogság volt jelen.

Magának az ütközetnek a lefolyását sokáig Thaly Kálmán elnagyolt leírása alapján tárgyalta a vonatkozó szakirodalom, de legújabban egy fiatal kölesdi helytörténész, Balogh Attila a lehetséges – sajnos, igen hézagos – forrásanyag áttekintésével számos ponton helyesbítette Thaly Kálmán adatait.

Ezek alapján tudjuk, hogy a császári csapatok Kölesdnél akartak átkelni a Sár folyón (ma Sárvíznek hívják). Ehhez sajkákat is szállítottak szekereiken.
Itt, a „tabódi mezőn” – ez egy ma is ismert kölesdi határnév – ütött rajtuk Béri Balogh Ádám.

A brigadéros a folyón való átkelést akarta megakadályozni, mert a császáriak felvonulásának inkább kedvezett volna a nyílt terep, míg a kuruc rajtaütés eredményességét inkább a dimbes-dombos, mocsaraktól tagolt táj biztosította.

A lesvetés sikerült, előbb a lovasság, majd a szívósan védekező császári gyalogság megfutamítása és felmorzsolása is eredményes volt.

A császáriak megsemmisítő vereséget szenvedtek, miközben a kurucok veszteségeit maga Béri Balogh Ádám 30 halottra, 75 sebesültre, 47 elhullott és 22 sérült lóra tette.
A császári parancsnokok fogságba estek, a hadizsákmány is igen jelentős volt: 24 zászló, 3 ágyú, rézdobok, lovak, marhák, szekerek, sajkák.

Béri Balogh Ádám, akinek sikerült kivívnia a kurucok egyik utolsó nagy győzelmét, utána sajnos együtt veszik az általa felvállalt üggyel: 1710-ben Szekszárd környékén elfogják, tömlöcbe vetik.
Ezt követően hadbíróság elé állították, a fő vádak szerint többszöri esküszegéséért kellett lakolnia.

A halálos ítéletet elkerülhette volna, ha újra átpártol a császáriakhoz, de erre nem volt hajlandó, következetes hűséggel ragaszkodott a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferencre tett esküjéhez.
A budai várban fejezték le 1711. február 6-án, a római katolikus anyakönyvben szereplő halotti bejegyzése csak a rebellisek vezérének és ezredesének mondja.

Halála nem volt értelmetlen, hiszen a szatmári béke garantálta, hogy hazánk nem olvad be tartományként a Habsburg Birodalomba, hanem megőrzi alkotmányos önállóságát.

A mártírhalált halt kuruc brigadéros a kölesdi csata sikerének volt jellegzetes alakja, emlékének ápolása és megőrzése jelentős.

Az azóta eltelt több, mint 300 évben Béri Balogh Ádám legendává vált, az egyik leghíresebb kuruc brigadéros volt, akinek emlékét a nép ajkán – és esetleg Thaly Kálmán tollából – született költemények, a róla elnevezett közterek és különféle intézmények – itt Kölesden a Béri Balogh Ádám iskola, a Béri Balogh Ádám tér és utca, a közadakozásból készült Béri Balogh Ádám szobor, és
„A Tenkes kapitánya” című televíziós sorozat is őrzi.

A koszorúzás augusztus 2-kán történt.

A himnusz hangjai után Gárdi Szilvi óvónő méltatta az eseményt, majd az óvodás középső és nagycsoportja, Greifenstein József polgármester, Greifensteinné Zsebe Anita és Csikné Bányai Mária a szobor talpazatánál helyezte el az iskola, az önkormányzat, a Közéleti Egyesület, a polgárőrség, a népfőiskola, a díszítőművész szakkör, a Zönge népdalkör, a honismereti szakkör és az óvoda koszorúit.

Megemlékezés a KÖLESDI HARC napján

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink