Losoncziné Dr. Baranyai Eszter előadása Radnóti Miklósra emlékezve

A népfőiskola 26-dik évfolyamának első előadását 2024. november 4-kén Losoncziné Dr. Baranyai Eszter tartotta "és nemhiába élek én" címmel, Radnóti Miklósra emlékezve.

A témaválasztás okai:
Radnóti Miklós megítélése megkérdőjelezhetetlen
utolsó verseinek körülményei
már a kezdetektől vallomásos költészet

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4.) magyar költő és a modern líra kiemelkedő képviselője. Magyar–francia szakos középiskolai tanár.

Radnóti Miklós Budapest-Újlipótvárosban, egy zsidó családban született.
Születéskore édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909) és fiú ikertestvére meghalt.
Édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedő volt.
Édesapja, 1911-ben újból megnősült, felesége Molnár Ilona (1885–1944) lett, aki a költőt úgy szerette, mint saját gyermekét.

Az előadásban hallottunk iskoláiról, arról, hogy diákkorában nagyon jó atléta volt, több versenyről is éremmel távozott, továbbá a labdarúgásban is jeleskedett.

1921. július 21-én édesapja agyvérzésben meghalt.
Ekkor tudta meg, hogy az őt nevelő asszony nem az édesanyja.
Három évre rá tudta meg, hogy születésekor nem csak édesanyja, hanem ikertestvére is elhunyt.
Ezt a traumát élete végéig magában hordozta és versében is megemlítette.

Egy prózai írás volt első publikációja 1925. szeptember 15-én az Új Századok című diáklapban jelent meg Mi szeretnék lenni? címmel.
Erős érdeklődést mutatott az irodalom iránt, és költeményei diákfolyóiratokban jelentek meg.

1926 őszén ismerkedett meg feleségével, Gyarmati Fannival.
Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz.

1930 márciusában jelent meg Pogány köszöntő című verseskötete a Kortárs kiadónál, majd részt vett a Kortárs című folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában.

1930. beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar–francia szakára.
1930-1934 között Szegeden lakott, itt részese volt az 1930–31-es években zajló zsidóellenes incidenssorozatnak.

Második verseskötete 1931 márciusának végén jelent meg, a Fiatal Magyarország kiadásában.

1932 júniusában a Valóság című folyóiratnál dolgozott.
Ősszel tanári alapvizsgát tett.
1932 decemberében magyar nyelv és irodalomból, továbbá francia nyelv és irodalomból tett középiskolai tanári vizsgát.
1934 májusában doktori szigorlatot tett.
Júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták, majd elkészítette francia szakdolgozatát.
A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett.
1935 májusában magyar nyelv és irodalomból, illetve francia nyelvből szakvizsgázott.

1935. augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit.

Egyetemi tanulmányait 1936 szeptemberében fejezte be, filozófiai és pedagógiai vizsgát tett, s magyar–francia szakos középiskolai oklevelet nyert. Ezek ellenére soha nem volt képes középiskolában elhelyezkedni, állandó munkahelye sem volt, így alkalmi munkákból kellett megélnie.

Ezek után hallottunk Radnóti Miklós 1936-tól 1944-ig tartó életéről..

1940. szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát

1942. márciusban második munkaszolgálatára hívták be.
1943 márciusáig tartott a munkaszolgálat, mert sikeres aláírásgyűjtés végett leszerelték.

1943. május 2-án az izraelita vallást feladta és a római katolikus vallásra tért át Gyarmati Fannival közösen.

1943. május 19-én a harmadik munkaszolgálat.
Május 20-án vonult be Sződligetre. Május 27-én gyalog vándoroltak tovább Szerbiába. Június 2-án Lager Heidenauba szállították, ahol rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott. Szeptember 15-én felszabadították és megmenekült.

Halála
A már járni is képtelen Radnótit a győri kórházba irányították. Mivel a várost éppen bombázták, az intézmény nem tudta fogadni és elküldték. Halálának pontos körülményei nem ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester négyfős kerete 1944. november 4-én lőtte agyon a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst.
Abda község határában egy tömegsírba temették.

Verseit hallgattuk, és közben elgondolkodtunk, hogy milyen korban, milyen élet jutott költői nagyságának.

1946-ban találták meg az abdai tömegsírban.
1946-ban temették el a Fiumei úti sírkertben.

Losoncziné Dr. Baranyai Eszter előadása Radnóti Miklósra emlékezve

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink