Kölesdi betelepítés a Rákóczi-szabadságharc után

Varga András évfolyamfelelős köszöntője után 39 hallgató figyelte a kölesdi születésű előadó, Dr. Lénárd Tibor tudományos munkatárs szavait. Azt mindannyian tudtuk, hogy a török uralom 150 éve alatt iszonyatos népfogyatkozás volt jellemző a hódoltság területén, ami után az elhagyott területeket be kellett telepíteni.
Esemény időpontja: 2008.11.10
2008-11-10

Varga András évfolyamfelelős köszöntője után 39 hallgató figyelte a kölesdi születésű előadó, Dr. Lénárd Tibor tudományos munkatárs szavait.

Azt mindannyian tudtuk, hogy a török uralom 150 éve alatt iszonyatos népfogyatkozás volt jellemző a hódoltság területén, ami után az elhagyott területeket be kellett telepíteni.

A legújabb kutatási eredmények szerint 1500-1700 között Európa népességnövekedése 58%-os volt, Magyarországé 5%-os - kétszáz év alatt a 4 milliós lakosság 4,2 millióra emelkedett.

Varga András évfolyamfelelős és Dr. Lénárd Tibor előadóDe a török kiűzése után is több negatív tényező játszott közre. A „gerillajellegű” harcok szabályos népirtást eredményeztek, és a Rákóczi-szabadságharc alacsony embervesztesége mellett járványok (kolera) pusztítottak. Így 1711-ben az országnak mindössze 3,7-3,8 millió lakosa volt.

Mivel a gyéren lakott területek vonzották a betelepülőket, spontán mozgás indult meg. Magyarok, szerbek, németek érkeztek. A szervezett telepítés a németeket hozta.

Tolna megyében a földesurak privát betelepítésével a XVIII. században 70 településen 60% volt a németek aránya. Ebben az időben Tolnát-Baranyát sváb-török országnak nevezték. A megye legnagyobb telepítője a francia eredetű Mercy család volt.

Kölesd betelepítésének nyomára az egyházi irattárban bukkanhatunk. A Mercy család 1722-ben vásárolta meg a kölesdi területeket. A betelepítés az ő nevükhöz fűződik. Kőrösi lelkipásztornak a református levéltárban őrzött 1782-es visszaemlékezésében (Pro Memoria) olvashatunk a betelepülésről.

Kik is jöttek Kölesdre?

Reformátusok: 1711-40 között egy varsádi csoport, simontornyai csoport - a jobbágylázadás résztvevői, zsámbéki csoport - akik hitbéli problémák miatt költöztek.
Evangélikusok: Pálfi-féle jobbágyok (1719 előtt), 10-15 kisnemesi család.
Német betelepítés: 1724 márciusban kelt útra 69 evangélikus család Nassauból és Hessendarmstadból. Május 9-én érkeztek Kistormás pusztára. Házassági és halálozási iratokban olvashatjuk születési helyüket. Szlávok csekély létszámmal érkeztek, később német iparosok jöttek.

A hallgatók között többen tudták, hogy családjuk melyik csoporttal érkezett.
Kapcsolódó hírek, események

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek