A zsámbéki reformátusok elüldözése, Kölesd benépesülése


2019. október 7-kén Dr. Lénárd Tibor előadásában "A zsámbéki reformátusok elüldözése, Kölesd benépesülése" címmel hallgattunk előadást.


Esemény időpontja: 2019.10.21
2019-10-27

2019. október 7-kén Dr. Lénárd Tibor előadásában A zsámbéki reformátusok elüldözése, Kölesd benépesülése címmel hallgattunk előadást.
A témát érintette a 2008. novemberben tartott előadás, melyet szintén Dr. Lénárd Tibortól hallhattunk.

Az előadást megelőzte, 2019 tavaszán egy zsámbéki megkeresés, melynek eredményeként a nyár végén kedves meghívásra a kölesedi képviselők és a zsámbéki leszármazottak egy csoportja, a díszítőművész szakkör, a Zönge Népdalkör Zsámbékra látogatott.

Az előadó elöljáróban elmondta, hogy szívesen készült az előadásra, hiszen a szülőföldről beszélni, mindig egy különleges alkalom.

Köszöntötte azokat, akik 300 évvel ezelőtt Kölesden találták meg új hazájukat,
köszöntötte a református egyházat,
Kőrösi János lelkészt, aki 34 évet szolgált Kölesden, aki felépített egy templomot és egy parókiát, de munkássága kezd feledésbe merülni, mint a temetőben levő sírköve is.

Időutazásra mentünk az előadóval.
1872-ben a Mercy uradalom 24 falva közül Kölesd a legnépesebb, a megyében egyedüli református többségű mezőváros.

Kőrösi János egy ládában találja a református egyház, és a mezőváros összes iratát, többek között a legrégibb anyakönyvet, melyet Pákozdi Pál református lelkész kezdett vezetni 1732-ben.

Megtudtuk, hogy a kuruc világ előtt roppant nagy falu volt, majd az elnéptelenedett település leginkább Zsámbékról és Simontornyáról kezdett benépesülni.

Hallottunk arról is, hogy a Mercy név mögött kik állnak.

Az első Mercy francia születésű, grófi család 1772-ben a birtokszerző,
a második is francia eredetű, ő egy örökbefogadott rokon, aki Csicsón van eltemetve,
a harmadik tulajdonos az elhunyt fia, aki 1733-ban vette át a birtokot, majd eladja az Apponyiaknak.

Ezek után a zsámbéki szálak következtek.

Térképet láttunk a török korból, ahol Zsámbék puszta, amit a 17. századi zsámbéki összeírás mutat.

I.Lipót 1656-ban Zichy Istvánnak adja a környéket.

Képet láttunk a zsámbéki két erődítményről.
Érdekes volt hallani, a végvári katonák életéről, tevékenységéről, (akik a vitézlő rend tagjai voltak), a kor adózási rendjéről, a katonaság leszereléséről, Zichy német telepesekkel kötött szerződéséről.

A korról sokat elárulnak az összeírások.

Az 1715-ös összeírásban, és az 1716-os katolikus anyakönyvekben Kölesd gyanús neveket találunk.
Az 1719-esben a református hitélet megszűnik Zsámbékon, a hitéleti lehetőségek szűkülnek.

1720-ban és 1725-ben újabb összeírások követik egymást.

Majd előkerültek az 1715 előtt érkezettek, az 1717 utáni, az 1720 utáni, és 1725 utáni nevek.
Az áttelepülés 1750-ig tartott.
Betekintést nyerünk Kölesd református anyakönyvébe.

Mi csábította a zsámbékiakat Kölesdre?
És megismertük a Mercy féle támogatásokat.

Kölesd első katonai térképén Kölesd 112 házzal látható, 70 ház a régi részen, 30 ház a mai Zsámbék utca területén.
Az összeírás 1767. január 23-án volt, az első Mercy idején, aki ez év január 25-én meghalt.