Ellenforradalom Pakson és Tolnán 1919-ben


2012. július 13-án Marosi Tibor József Ellenforradalom Pakson és Tolnán 1919-ben című munkájának bemutatására került sor a kölesdi művelődési házban. A beszélgetést Dr. Kiszler Gyuláné vezette.

Esemény időpontja: 2012.07.13
2012-07-13

2012. július 13-án Marosi Tibor József Ellenforradalom Pakson és Tolnán 1919-ben című munkájának bemutatására került sor a kölesdi művelődési házban. A beszélgetést Dr. Kiszler Gyuláné vezette.

A szerzőtől megtudtuk, hogy Paks és Tolna felkérésére, megbízás alapján született a mű, de más települések is belekerültek, mert az események összekapcsolódnak, hiszen a történések láncreakcióként futottak.

A Tanácsköztársaság idején a vidéki földművesek tiltakoztak a rendszer intézkedésivel szemben, ez volt az ellenforradalmi megmozdulások fő mozgatórugója. A Tolna megyei ellenforradalmi megmozdulások a Duna-Tisza közi rendszerellenes mozgalom részeként, annak indíttatására jöttek létre.
Hallottunk a júniusi ellenforradalmi kísérletről, annak bukásáról, az azt követő vörösterrorról, de a Tanácsköztársaság bukását követő fehérterrorról is.

A könyv a tanácskormány híveit vörösöknek, az ellenforradalmárokat fehéreknek nevezi. A szereplők szerepe kezdetben még nem mindig egyértelmű, az események sodra több embert visz át egyik táborból a másikba. A könyv fejezetei (Az elégedetlenség, A felkelés, A megtorlás, A fehér bosszú, A számonkérés) lépésről-lépésre vezetnek bennünket az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaságtól a forradalmak előtti viszonyok visszaállításáig. Közben szó esett kölesdi eseményekről, szereplőkről is.

Valójában a fehérterror a vörösterror megbosszulására, annak egyenes következményeként jött létre, és nagyon szomorú, hogy az áldozatok között mindkét oldalon találunk ártatlan embereket is. Végül megállapíthatjuk, hogy a terror mindkét oldala elítélendő, mert egyik sem tett eleget a jogi kritériumoknak.