Történetírás levéltári adatokból


2013. január 21-én a levéltárban dolgozó történelemtanár, volt kölesdi diák, Marosi Tibor, a könyvírás rejtelmei közül a levéltári gyűjtés szépségeit, nehézségeit, örömeit mutatta be.

Esemény időpontja: 2013.01.21
2013-01-21

2012. június 13-án Dr Kiszler Gyuláné szervezésében ismertük meg Marosi Tibor Ellenforradalom Pakson és Tolnán 1919-ben című könyvét.
2013. január 21-én pedig, a Népfőiskola 14. évfolyamának ötödik előadásán, a szekszárdi levéltárban dolgozó történelemtanár, volt kölesdi diák, a könyvírás rejtelmei közül a levéltári gyűjtés szépségeit, nehézségeit, örömeit mutatta be, nem eltitkolva, hogy bizony sokszor szerencse is kell ahhoz, hogy „jól eldugott” dolgok nyomára bukkanjon a kutató.
A régebbi események után megyegyűlések, birtokperek, ispáni, alispáni, nagybirtokos családok irataiban lehet keresgélni, de a földmérési leírások, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, községek iratai, a Tanács-rendszer Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, anyakönyvek is útmutatást adnak.
Különböző összeírások, mint az iskolai, nemesi, nemtelen, himlő, zsidó vagy cigány összeírás is útbaigazító lehet.
Az egyházi anyakönyveket 1891-ben váltotta fel az állami anyakönyvezés.
Mivel a Tanácsköztársaság iratai igencsak hiányosak, ezért itt a szájhagyományra is építeni kellett, melyek az MSZMP archívumában talált anyagot egészítették ki, de az anyag egy része a Hadtörténeti-, az Országos-, a Szegedi levéltárból került elő.