Pichler Gusztáv és a borjádi söréttorony


Kölesd-Borjád település feletti dombon értékes ipari műemlék húzódik meg - a Söréttorony, Tolna megye egyetlen ipari műemléke. Hasonló még egy van Magyarországon, Tatán. Az akkoriban impozáns ipari épületet Pichler Gusztáv építtette, üzemeltette saját birtokán.


Esemény időpontja: 2009.11.10
2009-11-10

Kölesd-Borjád település feletti dombon értékes ipari műemlék húzódik meg - a Söréttorony, Tolna megye egyetlen ipari műemléke. Hasonló még egy van Magyarországon, Tatán. Az akkoriban impozáns ipari épületet Pichler Gusztáv építtette, üzemeltette saját birtokán. A mérnök végzettségű tulajdonos 1889. május 21-én, Aradon született. A Budapesti Műszaki Egyetemen folytatott tanulmányokat és 1911-ben okleveles mérnök lett. Két év múlva, 1913. január 1-jén a Nádorcsatorna Társaság igazgató főmérnökének nevezték ki. Kiváló szakmai tehetsége és igényessége okán fiatalon tagja lehetett a Mérnöki Építész Egyletnek. 1928-ban öccsével, Jánossal kiváltják az iparigazolványt, és felvételt nyernek a szabad ipart űző iparosok táborába. A sörét hagyományos technológiával készült. A középen üres toronyban bizonyos magasságból az ott elhelyezett lyukacsos edénybe öntötték a felhevített ólmot, ahonnan a vékony cseppekben lecsepegő ólom a szabadesés következtében a felületi feszültségtől gömbölyű cseppekké alakult és a mélyben lévő kút vízébe esett. Innen kivéve a műhelyben szénporral fényesítették és válogatva osztályozták 6-12-ig. Minél kisebb a sörét mérete, annál magasabb a szám, amivel jelölik. Pichler Gusztáv, aki szenvedélyes vadász és nagy tudású mérnök volt, eleve tudatosan felmérve látta a sikert a sörétgyártásban, hoiszen az ipar mellett a vadászat is nagy fogyasztó. Például az 1939-40-es évben a statisztikai jelentés alapján 1 840 923 db apróvad került terítékre. Ha ezt megszorozzuk hárommal, akkor az közel hatmillió lőszer. A kiállított dokumentumok híven mutatják be, hogy a puska és lőszerkereskedések mellett a vidéki vaskereskedésekben is lehetett vásárolni. A vadászok egy része saját maga készítette a lőszert. A kiállítás anyagából azt is láthatjuk, hogy milyen nehéz volt anyaghoz jutni, és mennyire figyeltek a minőségre. A történelem, mint minden másban, itt is beleszólt a gyártásba, mivel a világháború után a gyár már nem tudott talpra állni. 1948-ban még folyamatosan termelt, de 1949-ben már egyáltalán nem folyt termelés.


Kocsner Antal megnyitó beszéde 2009.11.06



Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban