Varga Sándorné Gyöngy-kiállítása

2014. június 7-én a VI. Kölesdi Falunapon nyított Varga Sándorné gyöngyfűző kiállítása.
2014-06-07

2014. június 7-én a VI. Kölesdi Falunapon nyitott Varga Sándorné gyöngyfűző kiállítása a Zönge népdalkör dalcsokrával és Vargáné Kisfalvi Erzsébet méltató szavaival, melyet az alábbiakban olvashatnak az érdeklődők.

"Ma egy népművészeti kiállítás megnyitójára jöttünk, és ha tudjuk, ha nem, a népművészet mindennapi életünk része.
A népdal, néptánc, viselet, szőttes, hímzés és a gyöngyfűzés is, mind közel állnak hozzánk. Ezt a mostani falunap programjai során is érzékelni fogjuk.
Most Varga Sándorné Kálovics Mária gyöngykiállítása kapcsán a galériában 140 alkotás várakozik, hogy kíváncsi, vagy értő szemek rájuk csodálkozzanak.

Azt tudjuk, hogy a gyöngyfűzés története évezredekre tekint vissza. Mindez köszönhető annak, hogy a gyöngyök általában tartós anyagból készülnek, amelyek az idő múlásával sem korhadnak el, ellentétben a textillel, vagy papírral.
Az első emberek gyöngyei csontból, állati szarvakból, kagylóból, korallból, lyukas kődarabokból készültek, amelyeket indákra fűztek, és amikor a kőeszközök megjelenésével lehetővé vált a faragás és átlyukasztás, képesek voltak fogakból, magvakból is gyöngyöt készíteni.
Ezek az alkotások azonban nemcsak felékesítették az embert, de ezeknek az ékszereknek bűvös erőt tulajdonítottak talizmánként szolgáltak, óvták, védték viselőjüket.

A magyar néphagyományban az öltözék, annak díszítése és az ékszerek sokat elárulnak viselőjükről.
A sárközi viselet gazdagságát mindenki ismeri, a viselethez kapcsolódó gyöngy ékszerek is igen gazdagok formában, színben egyaránt.
Kölesden nincs nagy hagyománya a gyöngyfűzésnek.

Marika először 2013 őszén a díszítőművész szakkör paksi kiállításán mutatkozott be gyöngyeivel.
Beszélgetéseink során elmondta, hogy a gyöngy mindig is érdekelte, utazásai, nyaralásai során, ha volt lehetősége, magának, és ajándékba is gyakran gyöngyöt vásárolt.
Így történt ez akkor is, amikor 2011-ben a 19. Duna-Híd fesztiválon a Bátaszéki Bukovinai Székelyek Napján a Zönge népdalkör tagjaként szerepelt, és utána kézműves vásárban egy gallért vásárolt.
Hazaérve aztán azon gondolkodott, hogy ő maga hogyan tudná ezt az ékszert elkészíteni.
A gyöngyfűzés eszközei között a gyöngyön, a tűn és gyöngyfűző szálon kívül megtaláljuk az ollót, különböző kapcsokat, drótokat, de a kúpos fogó, csípőfogó, laposfogó, stopper szintén nem nélkülözhetők az ékszerkészítő készletben. Természetesen ezek kisebb szerszámok, mint a barkácsoláshoz használtak.

A gyöngyfűzés nem öncélú munka. A gyöngyfűző szereti azt, amit csinál, nagy örömöt okoz, amikor a semmiből, pár marék színes üveggyöngyből létrehoz valamit, ami szép, harmonikus, ami megállja a helyét, és életre kel egy lányka, vagy női nyakban.
Mert ezek a munkák nem vitrinbe készülnek, ezeket alkotójuk viselésre szánja. Ezért kell összehangolni őket a modern kor ruhatárával.

A modern ékszerek megtervezésekor térben kell gondolkodni, látni kell, hogy három-, négy-, öt-, vagy hatszögekből milyen térbeli formát lehet kialakítani, és tudni kell rajzolni is.

Most Varga Sándorné kiállítása kapcsán a tehetségről szeretnék pár szót váltani, mert az emberek többsége kishitű, amikor a tehetségről esik szó.
Pedig minden ember tehetséges valamiben.
Minden emberben lapul egy egyedi képességhalmaz, ami lehetővé teszi számára, hogy az élete során kimagaslót alkothasson.
A szakemberek szerint ezen adottságok összességét nevezik tehetségnek.
Ahhoz viszont, hogy a tehetség láthatóvá váljon, cselekedni kell, cselekvéseink által megjeleníthető minden érzés, gondolat, tudás, és ezer finomság, ami bennünk van.
A tehetség kibontakoztatása olyan értékteremtő alkotás, amit az egyén cselekvésein keresztül megél.
Ehhez egyértelműen pozitív érzések társulnak, mint a siker, alkotás, boldogság, győzelem.
Ezért lenne fontos, hogy minden ember megtalálja, hogy mihez van tehetsége.

Tévhit, hogy a tehetség már gyermekkorban jelentkezik, és 30-40 évesen már késő ezzel a kérdéssel foglalkozni.
Ez a megállapítás azt feltételezi, hogy erre a korra a személyiségfejlődés befejeződött, innentől kezdve a kialakult személyiségben nem történnek változások.
Ez nem így van.
Vannak képességek, amelyek már gyermekkorban felfedezhetők, és vannak, amelyek csak később, többnyire valamilyen hatásra jönnek elő.
A tehetséget akkor lehet sikerre váltani, ha az szorgalommal, elkötelezettséggel, önfegyelemmel, szerénységgel párosul, és azzal az elszántsággal, hogy ki merem tenni a világ elé, a bennem levő értékeket.

Azt hiszem, hogy amit a mai kiállításon látni fogunk, az bizonyítja, hogy a tárgyak alkotója tehetséges, és tehetségét szorgalommal, önfegyelemmel, szerénységgel és elszántsággal vitte sikerre.
Gratulálok Marika tehetségéhez, és a kiállítást megnyitom."

Kapcsolódó hírek, események

Eseménynaptár

eseménynaptár nagyban

Legfrissebb híreink

Linkek