„Kettő Magyarország? Megjegyzések a magyar államalapítás kapcsán”
Esemény időpontja: 2016.02.07
2016-02-08
Az előadó elöljáróban elmondta, hogy az őstörténet a történelemnek az a része, melyet a napi politika is átsző, majd arról esett szó, hogy mi az állam és mi a nép, mit jelent a történelemben, és a kettő azonos e.
A 9. 10. században a nép az a csapat, amelyek egy uralkodóhoz tartoznak, mindegy, hogy milyen nyelven beszélnek, milyen ősöktől származnak.
Az idők folyamán ezek a csoportok kezdenek összeolvadni. Az állam pedig egy elhatárolt terület, amelyen egy meghatározott embercsoport él, egy vezető hatalom irányítása alatt.
Térképeken láttuk, hogy a kilencedik században a magyarság már állami keretek között élt Etelközben, kozár fennhatóságban, Álmos vezetése alatt nagyfejedelemségként működött.
VII. Konstantin, azaz Bíborbanszületett Konstantin császárnak a A birodalom kormányzásáról írt munkája a magyar őstörténet egyik legfontosabb forrása.
Bíborban született Konstantin pedig nyolc törzsről ír, mert a hét törzs mellett a kazároktól elszakadt karabokat is említi.
Konstantin könyve népünket türköknek nevezi, mert megjelenésük, fegyvereik, ruházatuk a korabeli törökökhöz hasonló.
A magyarság megszervezése Álmoshoz kötődik, aki Erdély határait már nem léphette át.
Halála után fia, Árpád vezeti a magyarokat.
A vérszerződés eseménye volt a kiindulópontja a magyar törzsek honfoglalásának, amely Álmos vezérré választásakor, a magyarok akkori szállásterületének megváltoztatásának időpontjában történt.
A törzsszövetség a 9. század közepén gyenge lábakon állt, a törzsek vezetői önálló módon működtek.
Láttuk az ősök családfáját, amelyhez sok kérdőjel kapcsolódik, hallottunk a főméltóságokról, (kende, gyula, kurszán), a törzsek és nemzetségek helyéről a Kárpátmedencében, a karabokról, akik valószínű a palócság ősei, a Szent István utáni pogánylázadásokról, melyek mutatják, hogy a 10. század közepén a magyarság politikai és vallási tekintetben is széttöredezett képet mutatott.
Érdekes volt hallani, hogy 946-ban keleti püspökök érkeztek, hiszen a főurak nagy része már felvette a bizánci kereszténységet, 963-ban pedig a római pápa szentelt püspököket a pogányok számára.
A pogány elnevezés arra utal, hogy nem katolikus.
A Tiszától keletre volt jelen a keleti orientáció, így 972-ben már fenn állt a magyarság kettészakadásának esélye.
A magyar államalapítás befejezése Könyves Kálmán idejére tehető.
Egy keleti, nomád államból alakul át, és csak a véletlenek sorozata miatt tudott fennmaradni.
Köszönjük történelmi ismereteink bővítését!
Eseménynaptár
eseménynaptár nagybanLegfrissebb híreink
- 2024-12-12Meghívó emléktábla avatásra
- 2024-11-29Meghívó karácsonyi koncertre
- 2024-11-29Meghívó adventi gyertyagyújtásra
- 2024-11-23A kölesdi Advent rendezvényei
- 2024-11-08Meghívó Márton napi lámpás felvonulásra
- 2024-10-24A Népfőiskola 26. évfolyam első félévének tematikája
- 2024-09-18Meghívó a Magaságyás, komposztálás kertészkedés című előadásra