Megemlélkezés a TRIANON 1920. június 4-kei eseményekről

A Kölesd Községi Önkormányzat 2021. június 4-kén a Trianoni békeszerződés 101. évfordulóján emlékező ünnepségre hívta a falu lakosságát.

2021. június 4-kén 18 órakor gyülekeztünk a Kossuth téren, az I. világháborús emlékmű előtt, hogy emlékezzünk az 1920. június 4-kén történtekre.

Az érkezőket térzene hívta és várta, akik kezükben egy szál virággal sorakoztak.
Az ünnepséget Greifensteinné Zsebe Anita, majd a Zombai hagyományőrző néptánc együttes nyitotta meg.

Az ünnepi beszédet Horváth Jánosnétól hallottuk, aki kiemelte, hogy ez a magyarság számára milyen veszteségeket hozott, a terület kétharmadának elvesztésével.

A zombai táncosk után Zsebe Anita Papp-Váryné 1921-ben írt Hitvallás című, tizenöt versszakaszos versét szavalta el.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,

Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,

Lángbetűkkel írni véres magyar égre:
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,

Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,

Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött.
Az élet Urával szövetséget kötött,

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,

Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,

Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,

Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában! „

Végül az Önkormányzat és Közéleti egyesület koszorúi után a néptáncosok, és az egybegyűltek is elhelyezték virágaikat a szobor talpazatán.

A székely és magyar himnusz meghallgatásával ért véget a megemlékezés.

Megemlélkezés a TRIANON 1920. június 4-kei eseményekről

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink