Dr. Lénárd Tibor Török kapcsolatok a magyar őstörténetben

2012. november 12-kén a népfőiskola 14. évfolyamának első előadását nyitotta meg Varga András évfolyamfelelős, és az előadás címéhez kapcsolódva törökül üdvözölte az előadót, a jelenlevő 23 hallgató nem kis derültségére.

Dr. Lénárd Tibortól, mint többszörös előadótól már sok érdekes témát hallottunk. Ezek között szerepelt a Kárpát-medence honfoglalás kori helyzete, Közép-Európa történelem, vagy sorsszerűség, kölesdi betelepítés a Rákóczi szabadságharc után, Kölesd vallási-etnikai képének alakulása, életmód és mindennapok a régi Kölesden, és a kettős honfoglalás.

Most arról hallottunk, hogy az ősmagyarokat vándorlásaik során milyen hatások érték, mit vettek át más népektől, hogy a honfoglalás kori öltözetük és életmódjuk, a cselvetésen alapuló hadi technika, az eredetmondában szereplő nevek is erőteljes török jelleget mutatnak.
Szavaink közül 384 bizonyíthatóan török eredetű. Ezek között a harcmodorral, bíráskodással, írásbeliséggel, lakóhellyel, természeti környezettel, állattenyésztéssel, testrészekkel, rokonsággal, halászattal, gabonatermesztéssel, vadászattal, szellemiséggel, vallási alapfogalmakkal kapcsolatos szavak egyaránt megtalálhatók.
Ilyen szavak a dohány, kávé, csizma, sereg, tábor, törvény, kölcsön, betű, szám, sátor, teknő, ökör, gyapjú, gyomor, kar, fogas, süllő, búza, eke, kender és még sok más.

Hallottuk, hogy e szavak nagy részének átvétele az V-IX. századokban történhetett, hiszen a bulgár-törökök és a magyarság vándorlása több helyen is találkozott.

Hallottunk az egynyelvűségről, kétnyelvűségről, nyelvcseréről, ezek okairól és következményeiről, de több olyan nyelvtörténeti elméletről is, melyek nem adnak kielégítő magyarázatot.
A magyarság finnugor nyelvvel, és többnyire török kultúrával jelent meg a Kárpát-medencében.
Ezek után Varga András törökül kívánt jóéjszakát, és mi magyarul válaszoltunk.

Dr. Lénárd Tibor Török kapcsolatok a magyar őstörténetben

Eseménynaptár

Legfrissebb híreink

Linkek

Közéleti.hu

Partnereink